Elkezdődik a kötelező és az ajánlott vizsgálatok sora. Ezeket itt és most nem részletezem (a kismamák úgyis képben vannak), csak azokat emelem ki, amelyekre fontos odafigyelni.
A terhesség során számos vizsgálaton esik át a kismama és a magzat. Vérvételek, tesztek, szúrások, és itt is szinte végtelen a sor. Ultrahangos vizsgálatok, amelyeken különböző méréseket végeznek, legyen az akár a comb hossza, vagy a tarkóredő mérése, mind olyan eredmények, amelyeket csak és kizárólag az orvos tud értékelni, és ő sem mindig jól. De erről majd később.

Szóval, a harmadik hónap. Első, és legfontosabb, hogy a kismama hangulatingadozásait, testi tüneteit jól kezeld. A hangulatot sok minden befolyásolhatja, nem csak a hormonok. Itt kezdődik majd a semmi nem jó időszak. Ha túl sokat hízott, az is baj, ha túl keveset, az is rossz. Csomók a mellekben = ok a pánikra, de gyorsan helyre kell tenni a kismama tévedését, mert nem lett rákos, hanem a tejmirigyek változnak, felkészülnek a szoptatásra.

Az a jó megoldás szerintem, ha elmagyarázod a kismamának, hogy az ő szervezete egyszerre három dolgot cselekszik. Az első, életben tartja, táplálja a magzatot. A másik, a mindennapi tevékenység, és az anyuka élete. A harmadik pedig, hogy felkészül az anyaságra, a szülésre, és az azt követő időszakra. Ezek a fizikális változások időigényesek, és nem egyik percről a másikra történnek. Persze tudom, a tüneteket, jeleket nem könnyű elfogadni, és azokat a sok egymásnak ellentmondó információ alapján akár félre is lehet értelmezni.

Mi a jó információ? Hát azt kell mondanom, hogy egyik sem és mindegyik. Olvassatok sokat, próbáljatok egy adott témáról több helyről is beszerezni mindent, amit csak lehet, és utána szelektáljatok. Kérdezzétek az orvosotokat, és azok válaszát ugyan ne vegyétek készpénznek, de alapnak mindenképpen jó.


Könyvek, magazinok, tippek, tanácsok... ?!

Tudom, most sokan mondják azt, hogy az orvos azért csak tudja, mit is mond, mit is akar, és mi a jó a babának. Sajnos azt kell mondanom, hogy ez közel sincs így. Az orvos is ember, nem ismeretlen fogalom a számára a fáradtság, a szubjektivitás, a nemtörődömség. Igen, valóban azt írtam, hogy nemtörődömség. Remélem kevesen tapasztalták ezt meg. Én sajnos beszéltem olyan veszélyeztetett terhes kismamával, aki kórházban töltötte a terhessége utolsó szakaszát, és az orvosa felé sem nézett.

Az apukák készüljenek fel arra, hogy a kötelező, de még az ajánlott vizsgálatok sem mindig mennek zökkenőmentesen. Van amiért fizetni kell, van amit máshol végeznek, és bizony az is előfordulhat, hogy a vizsgálatok, tesztek díjának mértéke kórházanként változik. Szóval nem elég csak egy helyen megnézni azt, hogyan, mennyiért történik egy vizsgálat, fel kell készülni arra, hogy ez nem mindenhol van így. Ez akkor érvényes igazán, ha nem egyetlen helyre kell járni terhesgondozásra. Én rohantam már postára csekkel, mert a vizsgálat díját nem lehetett ott helyben kifizetni, és senki nem akarta elhinni, hogy egyből befizetem a csekket. A feleségem addig várt a sorára, amíg vissza nem értem a befizetett csekkel.

Ha már várakozás. Sok esetben van az, hogy időpontra hívják be az embert, mégis elég jelentős a várakozási idő. Ennek több oka lehet. Egy sürgős műtét, egy feledékeny asszisztens, vagy éppen egy figyelmetlen orvos. Nem árt némi folyadékkal, egy-egy szendviccsel és könyvvel (vagy női magazinok tömegével) készülni, hiszen a legváratlanabb helyzetek adódhatnak ilyen esetekben.

Bár úgy fogalmazok, mintha természetes lenne, hogy minden vizsgálatra az apuka elkíséri a kismamát, pontosan tudom, hogy erre mindig nem lesz lehetőség. Mégis jó érzés lehet a kismama számára, ha a kispapa előző este szól, hogy biztosan legyen nála elég pénz, és ne feledkezzen meg egy üveg ásványvízről, egy almáról, narancsról. Túl azon, hogy azt az érzést kelti, hogy foglalkozik, érdeklődik a terhesség problémás részével, azt gondolom, alapvető figyelmességként is értékelik az ilyen támogatást a hölgyek. Hangulatváltozások pedig egyébként is nehezítik ezt az időszakot, szóval egy kis odafigyeléssel sokat lehet javítani a kedélyállapoton.

Van még valami, ami tud segíteni. Ezek az ultrahang vizsgálatok. Az orvosi rész után már be szokták hívni a kispapákat is, hogy lássák, amint a magzatot vizsgálja az orvos. Érdekes látvány, és még érdekesebb érzés azt látni, ahogyan egy élet fejlődik, ahogy az a pici test megmozdul, ahogy a szíve dobban. Bátran merem állítani, hogy mindenkit megérint egy ilyen felvétel, egy ilyen vizsgálat. Szóval, kispapák, nincs abban semmi rossz ( 🙂 ), ha minden vizsgálatra elkísérjük a párunkat.


Kapcsolódó írások:


One Response

  1. Sanyi

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!