Eseménydús hónap elé néztek. Számomra a legemlékezetesebb mozzanata ennek a hónapnak a terheléses cukorvizsgálat volt. Nem is annyira maga a vizsgálat ténye, mint a következménye maradt meg bennem. A vizsgálat menete nem nagy dolog, bár nézőpont kérdése ez is. A következmény viszont érdekes lehet mások számára is.

Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy az anyuka vércukorszintje rossz (magas), étkezési tanácsot fogtok kapni egy dietetikustól. Óva intek mindenkit az olyan „tanácsadótól”, aki előhalászik egy listát, hogy akkor mától csak ezeket és ezeket lehet, ebben és ebben a mennyiségben és időpontban fogyasztani. Ha valahol, akkor itt tényleg igaz, hogy minden ember egyedi, így az egyedi szervezet sem reagál mindenre ugyanúgy. Igenis ki kell kérni másik dietetikus szakvéleményét, és az esetleges eredményekről tájékoztatni kell.

Nálunk az volt a helyzet, hogy a feleségem olyan előírásokat kapott, amelyeket maximálisan betartva sem sikerült egy normális cukorszintet produkálni. Ez akkor vált igazán érdekessé, amikor a szülés előtt egy másik dietetikus éppen az ellenkezőjét írta elő, mint az addigi utasítások, és láss csodát: a vércukorszint beállt normálisra.
Mi is azt gondoltuk, amit az emberek általában: azért tanult az orvos, azért képezte tovább magát, szakosodott erre a területre, hogy maximálisan értsen hozzá, és azért ül ott, mert ért is. Hát, ezt bátran vitatom, méghozzá tények alapján. Apukák! Ne hagyjátok annyiban, ha a párotok panaszkodik, hogy valami nem kerek ezzel az előírással!

Persze a hatodik hónap azért más szempontból is érdekes. A magzat már olyan fejlődési szakaszba ért, hogy a mozgása akár kívülről is érezhető. Szóval az esti „pocak time” alkalmával érezhető „választ” is kaphattok. A kicsi eleven, örök virgoncnak tűnik. Ez jó, és ebből megint lehet erőt meríteni az esetleges nehézségekhez.
Már túl vagytok a 20. héten, ezért egy nagy sóhajjal lehet nyugtázni, ha az orvos nem szólt az ellenkezőjéről, mert az úgy nevezett korai retardációt már látniuk kellett volna. Marad tehát az öröm, az előkészületek folytatása, illetve lassan az elkezdése, ha eddig nem fogtatok hozzá.


Ajánlom, hogy a szobával, a körülményekkel kezdjetek. Tekintve, hogy ez a legnagyobb feladat, szükség is lesz hozzá elég időre. Lehet festeni a falakat, kiválasztani a bútorokat, beszerezni a szükséges kellékeket. Tudom, még van időtök, de amíg a közös nevezőt megtaláljátok, bizony sok víz folyik le a Dunán. 🙂
Az apukáknak itt kell erősen észnél lenniük. Tekintve, hogy a szülés és a gyermeknevelés egy sokmilliárdos iparágat tart el, könnyen eshettek abba a hibába, hogy vagyonokat hagytok ott egy áruházban olyan dolgokért, amelyek szépek és színesek, de egy esetleg két hónap múlva megy a padlásra, pincébe. Persze, ha úgy gondoljátok…

A költségek mellett arra is figyelni kell, hogy az anyukák teste az elkezdett változást egyre intenzívebben hajtja végre. Fájhat a dereka, a növekvő pocakja okozta súlypontváltozás okán az addig nem használt izmai bizony terhelést kapnak. Sétáljatok. Minden nap egy óra elég lehet arra, hogy a kismama teste könnyebben alkalmazkodjon. Ha ágyhoz kötött az anyuka, kérjetek tanácsot az orvostól, hogy mit, és mennyit lehet mozogni. Ne engedd, hogy elhagyja magát! Ez nem tesz jót a kicsinek sem.

Pocaktapi

A „pocak time” alkalmával van lehetőséged arra, hogy a meghitt hangulatot kihasználva erőt adhass a párodnak is. A humor, a kedves figyelmesség csodákra képes. Lepd meg a párod. Olvass utána, vajon milyen fejlődési szakaszban lehet a kicsi. A hallása már remekül működik, szóval bátran beszélj hozzá. Ebben az időszakban kb. fél kiló körül lehet a súlya, és olyan harminc centiméter a hossza. Szóval, ha ezeket megemlíted, és hozzáteszed, hogy milyen nagy már, biztos elkönyvelhetsz egy jó pontot az anyukánál. Az sem mellékes, hogy nem makrogazdasági adatokat kell suttognod a hullámzó pocaknak, és nem érzed olyan bénának a helyzetet. A közvetlenséget az is elősegíti, ha már tudjátok a nevét. 🙂

Bár még rengeteg idő van hátra, ha mégis hozzákezdtetek a gyermekszoba kialakításához (vagy az egész lakás gyermekbaráttá tételéhez), azt tartsd szem előtt, hogy az anyuka (és természetesen a magzat is) a lehető legkevesebbet kerüljön kapcsolatba vegyszerekkel, nehéz munkával, veszélyes helyzetekkel. A nők önmagukban is képesek arra, hogy katasztrófát idézzenek elő (bocsánat az őszinteségért!), ne fokozd ennek a lehetőségét.

Sétálj végig a lakáson, nézelődj. A párod pocakja növekszik, és a hátra levő időben ez a növekedés rohamos lesz. Ott, ahol tegnap még vidáman elfért, holnap nem fog átjutni. Szóval hagyj fel a megszokással, praktikummal, és ezt figyelembe véve eszközölj némi rendezkedést.
Ha még nem tetted meg, akkor szerezz be néhány párnát, amin megpihentetheti sajgó izmait. (További pluszpontok járhatnak érte!) 🙂


Kapcsolódó írások:


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!