Csak úgy repül az idő! Már a várandósságom 10. hetében járok, alig 30 van hátra. Így kiszámolva annyira nem vicces. Bár remélhetőleg hamarosan jobban leszek, és nem haragoszöldben meg buborékos feketében, hanem cukros rózsaszínben látom a világot.

Rosszul vagyok. Hányingerem van, nem kizárólag reggel, hanem reggeltől regglegi, éjjel is. Ugyanis nem tudok aludni, felébredek és már hányingerem is van. Senki se mondta, hogy ez ennyire kemény lesz. Vannak napok, amikor úgy érzem, semmi mást nem láttam a wc-csészén kívül.

Mondanám, hogy néha könnyebb, de ezt még nem tapasztaltam. Alkalmanként úgy érzem, megkívántam valamit, Bence szalad, és meg is szerzi, elkészíti, odavarázsolja nekem, hátha hat valamit, de általában mire megjön / elkészül, amire vágytam, már megint legyűrt a hányinger.


A másik rossz, ami történt, hogy vérezni kezdtem. Nem volt vészes, de halálra rémisztett. Néhány sötét vörös vérfoltocska, aztán már élénk piros, de szintén csak néhány csepp. Az orvosom progeszteront írt fel, nem szájon át bevehető tablettát, hanem hüvelybe helyezendőt.

Na ez valami rémes. Feltenni se semmi állandó hányingerrel, de aztán úgy is kell maradni egy kicsit. De ami kiborított, amikor rájöttem, hogy ez ki is fog jönni, nem szívódik fel egy az egyben. Akkor kaptam a következő szívrohamot, azt hittem, sikerült valami komoly fertőzést összeszednem.

Forróra tárcsáztam a telefont, hogy valaki mondja meg, hogy most mi van, mit csináljak, én ezt a babát nem engedem sehova, itt marad a hasamban és punktum.

Aztán kicsit szégyenkeztem, hogy ennyire buta tudok lenni 🙂 hiszen barátom az internet. Vagy mégsem?

A neten a világon mindent össze lehet olvasni, amitől az ember vagy felelsegesen túráztatja magát, vagy úgy nyugszik meg, hogy nagyon is pánikolnia kellene. Nem vagyok net ellenes, de Dr. Google nem a legmegfelelőbb tanácsadó.

Várandós 10. hét - PocakosnaplóA másik, amin sokat agyalok, hogy mit is érzek pontosan. Nem könnyű tisztába jönni vele. Van művészi vénám, ezért igyekszem valahogy felszabadítani a bennem rejlő, mélyen elbújó, egyelőre megfoghatatlan érzelmeket.

Festek, semmi komolyat, csak szavakat különböző színekkel, különböző méretben, elhelyezésben. Régen táncoltam is, de most, hogy gyógyszer kell ahhoz, hogy biztosan megmaradjon a csöppöm, nem merek. Majd. Talán. Később. Szülésmegindítás céljából vagy ilyesmi.

Szóval arra jutottam, hogy már most szeretem, de nem tudom, kit is szeretek, hiszen nem ismerem. Egy pillanatra azt hiszem, hogy de, valójában mégsem. Mások elbeszéléséből azt szűrtem le, hogy hónapok is eltelnek majd addig, amíg megismerem, kit hordtam 9 hónapig a szívem alatt. Piszok sok idő még. Hogy lesz addig?

Vajon mennyire képzelek bele a gyermekembe olyasmit, ami nincs is benne, nem lesz majd benne? Mennyire érzékelem őt másnak, mint amilyen valójában?

Egy külföldön szült ismerős azt mesélte, hogy az első pár hétben az ő kisfia nem magyar kisfiú volt a számára. Teljesen idegen, akit persze imádott, de még nem tudta hova tenni. Ez ijesztő érzésnek hangzik.

Pánikolok, hogy meg tudok-e tenni minden tőlem telhetőt, amire szüksége, szükségünk lesz, és nem csak kettőnknek, hanem hármunknak. Nyilván igyekezni fogok, de még az sem egyértelmű, mit jelent, hogy szükség. Mi a fontos és mi nem az?

Mennyire tudok átlépni a saját árnyékomon, és azt várni el tőle, amire képes, amire ő hivatott, és nem azt, amit titkon magamnak szerettem volna, de nem sikerült?


Próbálom tisztázni az érzéseimet először magammal, de hát két hányási roham között nem nagyon haladok. A kérdéseim egy része filozófiai magasságokba csap néha 🙂 Más része pedig tisztán földhözragadt, tudatlan és tapasztalatlan keresgélés csupán.

Természetesen én már most a világ legjobb anyukája vagyok. Az is leszek egészen biztosan, amíg meg nem születik. Ahogy mindenki más is az, akinek nincs gyermeke. De nekem már majdnem van, és nagyon azon vagyok, hogy a mondatból a majdnem tűnjön el.

Ez a hülye kúp, teljesen lelomboz, rosszkedvűvé tesz, néha kicsit szégyent is érzek, és magamba fordulást miatta. Kiszolgáltatott érzés. Hm.


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!