A 11. hét egy merő unalom. Nem történik semmi. Eddig. Persze rosszullét volt, de már szinte hiányozna, ha nem lenne. Ezen kívül semmi érdemleges.

Dolgozom, még nem sok látszik a hasamból, csak ha olyan ruha van rajtam. Nem is mindenki tudja. Az is igaz, hogy nem is nagyon terjesztjük, nem tudatos babonából, de nem akarom később a sajnálkozó pillantásokat se látni, ha mégis valami baj történne. DE NEM FOG!

Egyetlen apró változást észlelek, sokat szeretnék aludni. Nem mindig engedhetem meg magamnak, de amikor tehetem, ledőlök 15-20 percekre. Ki tudja, később lesz-e lehetőségem pihenni. Bár előre nem tudja magát kipihenni az ember, ez nagy szívás. Jó lenne betárazni belőle 🙂

Amin viszont mostanában agyalok, az a szavak ereje. Szavak, amik a jelenlegi állapotomhoz kapcsolódnak. Ja és bosszús vagyok miattuk 🙂


Terhesség vs. várandósság

Én határozottan terhes vagyok, terhességem 11. hetében járok, és semmi közöm az áldott állapotban lévőkhöz, vagy a várandósokhoz, vagy bármi hasonlóhoz. Ez mindenkinek egyéni beállítottságától függ, na meg nagyban a valós állapotától is.

Én elhiszem, hogy aki tök egészséges, és minden rendben van, kerek az életében, az érezheti magát a hetedik mennyországban rózsaszín cukorhabbal körülvéve. Még azt is elismerem, hogy a tény miatt, hogy kisbabám lesz néhány hónapon belül, én is a hetedik mennyországban érzem magam.

De ennyi. Ettől én nem lesz áldott állapotban, mert határozottan pocsék volt az elmúlt néhány hét. Később ez nyilván változhat, és remélhetőleg fog is. Nem szeretnék 9 hónapot végig nyafogni, és a végén úgy megítélni, hogy a cél és az elért eredmény miatt ugyan megérte, de az út borzalmas volt.

Mostanában sok helyen olvasom, hogy a terhesség mint szó degradáló, negatív tartalmú, és aki ezt használja, az ettől fogja pocsékul érzeni magát. Szerintem meg mindenki higgyen, amiben szeretne, használja azt a szót, amit szeretne, és hagyja a többieket békén. Én se zaklatok senkit azzal, hogy ő nem várandós, hanem terhes. Ő úgyis jobban tudja, mit érez, hogyan éli meg.

Terhesség 11. hét - Pocak vs hasPocak vs. has


Ettől nem vagyok annyira kiborulva, nekem ugyan hasam van, és valószínűleg az is lesz, de azért a pocak szótól nem zárkózom el mereven. Ez középkategóriás versenyző a mezőnyben, inkább az zavar, ha mások lepocakoznak, én simán mondom magamra.

Pocaklakó vs. magzat, baba, jövevény, akármi

Ez a pocak – has versenyből egyenesen következik, haslakót még nem hallottam 🙂 , a pocaklakót elviselem, ha muszáj, a magzattól kiborulok, az olyan orvosi és nekem a bármi lehet belőle érzést kelti.

A baba a megfelelő a számomra, még akkor is, ha csak embrió, majd valóban magzat a megfelelelő, helyes kifejezés. A kis jövevény is elfogadható, bár az már hasonlít a cukormázhoz, csak rózsaszínben és kékben tudom elképzelni.

Szoptatás vs. szopizás, cicizés

A szopizástól ver a víz, ez van. A cicizés babanyelvben elfogadható a számomra, bár nekem mellem van, akármekkora is a mérete, és azt etetési célzattal szoptatásra fogom használni, akármilyen hülyén hangzik is ez.

A szopizó, szopikáló és ezek variánsai totálisan a hányinger közelébe juttatnak. Nem értem, miért, azt hittem, hogy csak a nem terhes énem ilyen hisztis, de a terhes énem még háklisabb, úgy látszik.

Terhességem előtt határozottan tudtam, hogy mi nem leszek, és egyelőre ez így is van. Kérdés persze, hogy amikor majd anya leszek (és nem anyuka), akkor is tartom-e a csomó előre-tudom-hogy-mi-hogy-helyes gondolataimat. érveimet.

Feltételezem, hogy az már nem lesz ennyire egyszerű 🙂 Mind tudjuk, hogy a gyermektelenek a legjobb szülők a világon, ők nevelnek tökéletesen tökéletesen viselkedő, mintagyerekeket. Ettől eddig igyekeztem magam távol tartani, bár előzetes elképzelésekkel én is rendelkezem.

Nagyon vigyáztam mindig, hogy hangosan ne mondjam ki, hogy én majd nem így, hanem úgy, és biztosan nem amúgy, mert anyu mindig mondta, hogy arról nyilatkozhatok felsőbbrendű és nagyképű módon, ami már a hátam mögött van, és nincs rá esély, hogy még egyszer az életben belefutok.

Ő például már mondhatja, hogy az ő gyereke soha nem hisztizett a bolt közepén, de azt nem, hogy az unokája sem fog.

Meglátjuk. Addig is én tehát határozottan terhes vagyok, terheshasam van, jobb pillanataimban esetleg pocakom, babát hordok a szívem alatt, és szoptatni tervezem. 🙂


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!