Az első napok nekem nagyon nehezek voltak. Fizikailag is, és lelkileg is. Fizikailag azért, mert állandóan fájt a hasam és ez nagyon megrémisztett. Meglehetősen erős menstruációs jellegű panaszaim voltak és a baloldali petefészkem is szúró érzéseket produkált. Ez minden nap előfordult, volt, hogy többször is, különösen este, amikor már fáradtabb voltam. Volt egy olyan éjszaka, amikor még hajnali háromkor sírdogáltam, mert féltem, hogy el akar menni a baba. A férjem a gép előtt dolgozott, így mellettem volt. A dolgozó szobában a heverőre feküdtem le, bebújtam egy pokróc alá és onnan nyöszörögtem neki…

Lelkileg azért volt nehéz, mert nagyon hirtelen megváltoztam. A parlamenti munka és a Szabadság tér ’89 forgatásai hirtelen a háttérbe szorultak, és sokkal szívesebben főzögettem és sütögettem itthon, mint hogy rendszerváltást kutassak. Ez meg is lepett, örömmel is töltött el, de egyben aggodalommal is, mert elég sok felelősség nyugszik a vállamon és nem hagyhatom cserben a munkatársaim. A szakértőasszonyból a hormonok hatására egyszeriben kismama lett, és inkább a kertben kapirgáltam, mint hogy beüljek a könyveim közé.

Sírós és érzékeny lettem. A legkisebb dologra is olyan erős érzelmekkel reagáltam, hogy nagyon nehezemre esett néha palástolni az indulataimat. Ha nem sikerült elfojtanom, vagy sírdogáltam, vagy félrevonultam aludni. Féltem, hogy Tibit zavarni fogja a hirtelen változás, amin keresztül megyek, hiszen kiegyensúlyozott, stabil csajnak ismert meg, de nagyon sok szeretettel kezeli a hormonjaim játékát és még a széket is a fenekem alá tolja, csak hogy segítsen. Sokat ölelget, szeretget, hogy átsegítsen a nehéz pillanatokon.
Imádja és ő maga is elérzékenyül, amikor látja, hogy apróságok miatt könnybe lábadnak a nagy boci szemeim. 🙂 Az első ultrahangon is csorgattam a buta könnyeim!

Nehéz ezt így leírni, mi zajlott bennem, de lényegében az eltelt évek minden nyűge-baja átviharzott rajtam lélekben. Olyan volt, mint amikor számvetést készít az ember egy olyan életszakaszban, amikor tabula rasa újra akar kezdeni mindent, és persze mindent másképpen.




2 hozzászólás

  1. Olsovszky Tímea
  2. Ildikó

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!