Sziasztok!

Katalin vagyok, 29 éves, első babás kismama. Magas vérnyomás a problémám terhesség nélkül is, de most különösen. Jelenleg a 36. héten tartok, és nagyon szeretném végig kihúzni nagyobb probléma nélkül.

Két héttel ezelőtt kerültem kórházba, mert a rendszeresen szedett vérnyomáscsökkentőm ellenére a vérnyomásom 180 felett járt. Ezen a hétvégén jöhettem először haza másfél napra. Ez most elvileg már szülésig így lesz, ha az állapotom nem rosszabbodik, akkor hétvégenként bizonyos feltételekkel hazaengednek. Amiknek meg kell felelni: szombat reggel hibátlan ctg, megfelelő vérnyomás, és a vizeletben nem lehet fehérje. Rendszeresen ellenőrzik.

Amikor bekerültem, az első teendőjük volt elvenni az eddig szedett gyógyszeremet, és teljesen mást adtak. Nagyon meg voltam ijedve, hogy most eddig volt rossz, vagy ezután lesz rossz, de úgy tűnik, jól vagyunk, mind a ketten.

Kislányom lesz, Szabinának fogják hívni. Már nagyon várjuk. Nehéz, mert az édesapja külföldön dolgozik, hat hetente egyszer jönnek haza három napra. Az anyósom nem kíváncsi rám, de szerencsére a saját családom rendszeresen látogat.


A „kiszolgálás” nem a legjobb. Az étel nem finom, de lehet, hogy csak azért, mert a vérnyomás problémával rendelkezők sómentes menüt kapnak. Íztelen. Az orvosom eddig egyszer nézett meg, folyton rohan, de szerinte minden rendben lesz. Az osztályos orvos állandóan rémisztget, hogy a baba nem fogja bírni, meg készüljek a császárra.

Láttam, hogy többen császárt akarnak, meg is tudják indokolni. Hát én meg nem értek egyet. Normálisan szeretnék szülni, ahogy a természet kitalálta. Nem véletlenül van így szerintem. Persze, ha nem lesz választásom, az más helyzet. De nem akarom, hogy előre eldöntsék.

A tisztaság hagy némi kívánnivalót maga után, hiába jönnek minden reggel fél hatkor zörögni, csak ott takarítanak, ahol a papok táncolnak. A szobatársak rémisztőek, annyi bajuk van, hogy már attól félek, rámragad valami tőlük. Persze nem szó szerint, de állandóan csak arról folyik a szó, hogy kinek van több és nagyobb baja. Szinte élvezik.

A fürdőszobának nevezett lyukban nem lehet elférni, és túl sokan használjuk ahhoz, hogy megnyugtató legyen. A mosdókagylót, a kukát és a wc-t ugyanazzal a ronggyal törlik le. Remélem, minden rendben lesz a babával.

Minden magas vérnyomásostól csak rémtörténeteket hallok, és furcsa, de ugyanazon megyünk át, és mintha mégsem értenénk meg egymást. Nagyon várom a babát, mindennél jobban szeretem már most, de nem jó így kismamának lenni.

Van valaki, aki valami pozitívat is tud mondani a magas vérnyomással túlélt terhességéről, szüléséről? Van, akinek sikerült természetes úton megszülnie, és a baba is egészséges maradt, meg a szeme is?

R. Katalin, Budapest



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!