Az integrált teszt a Down-szindróma kiszűrésének leghatékonyabb módszere, egy türelmet követelő vizsgálat. Két részből áll, a vizsgálatok elvégzése között hetek telnek el. Az első része tulajdonképpen a kombinált teszt, a második pedig egy újabb vérvétel, nevekez quartett (négyes) tesztnek is.

Kockázatbecslést ebben az esetben a második vérvétel után adnak, a két időpontban kapott adatokat együttesen elemzik és értékelik.

Az integrált teszt lényege éppen az, hogy mindkét teszten meg kell jelenni. Ha a második elmarad, akkor az első teszt alapján (kombinált teszt) adják meg a kockázatot.

A teszt két vizsgálati fázisból áll. Az első rész az első trimeszterre esik, optimális időpontja a 12. hét, ilyenkor a kismamától vért vesznek, és egy ultrahangos vizsgálatot végeznek. A második rész már később van, a legmegfelelőbb időpont a 15-16. hét, ilyenkor ismét az anyai vérből vett mintát elemzik, majd az összes eredményt együtt értékelik.

Az integrált tesztnek is az a célja, hogy a legnagyobb pontossággal becsüljék meg a segítségével a kromoszóma-rendellenességek, főleg a Down-szindróma, az idegcső-záródási rendellenesség és az Edwards-szindróma előfordulásának kockázatát. Ez a jelenleg alkalmazott leghatékonyabb és legbiztonságosabb módszer.


Az integrált teszt menete

1.) Az első vizsgálatra a legalkalmasabb időpont a terhesség 12. hete, de végezhető a 11. és a 14. hét között. Ekkor ultrahang vizsgálatot végeznek, ahol a magzat nyaki redő (ez nem helyes kifejezés, csak elterjedt, helyette a tarkóvizenyőt kellene használni) vastagságát (NT) mérik meg, és vért is vesznek, amelyből a PAPP-A (ez egy fehérje) szintjét határozzák meg.

Az ultrahang vizsgálaton az ülőméret várhatóan 45 és 80 mm között van, de a (CRL) segítségével megkapják a pontos terhességi kort is, ami a későbbi vizsgálat elvégzésénél nagyon fontos lesz.

2.) A második vizsgálat ideális időpontja a 16. terhességi hét, de végezhető a betöltött 15. és 20. hét között valamikor. Ekkor szintén vérvételre kell menni, ahol négy fontos értéket határoznak meg: az AFP (alfa-fötoprotein), (szabad béta) hCG, ösztriol és inhibin-A szintjét.

Így az integrált teszt során összesen hat markernek nevezett jellemzőt értékelnek egyszerre. A kockázat meghatározásánál a már megszokott módon figyelembe veszik a kismama életkorát is.

Eredmények

Logikus módon két csoportba kerülhetnek a kismamák. Ha a kockázat relatív magas, akkor az pozitívnak számít, ha a kockázat relatív alacsony a rendellenesség előfordulására, akkor az eredmény negatívként értékelendő.

Pozitív eredmény: tehát ha nagy a kockázata a Down-szindrómának, vagy az idegcső-záródási rendellenességnek.

Down-szindróma tekintetében akkor számít pozitívnak, ha az életkorodat és a hat vizsgált jellemzőt figyelembe véve a kockázat magas. A számszerűsített eredmény 1:250. Az integrált teszt a Down-szindrómás babák 94%-át tudja kiszűrni.

Van, ahol az 1:150 kokcázat számít pozitív eredménynek. Ebben az esetben a teszt hatékonysága 85%, de jelentősen kevesebb kismamának ajánlják ennek alapján a magzati kromoszómavizsgálatot.

Ha az AFP értéke 2,5 MoM vagy ennél magasabb, akkor ez az eredmény annyit jelent, hogy nagyobb kockázat az idegcső- / velőcső-záródási rendellenesség előfordulására. A hat jellemzőből ezt az egyet használják az idegcső-záródási rendellenesség kockázatának meghatározására, és már évek óta tudott, hogy a hatékonysága nem megfelelő, ezért gyakorlatilag nem számít, maximum iránymutatásra alkalmas, vagy még arra sem.

Negatív eredmény: abban az esetben, ha a kockázat számbeli kromoszóma-rendellenesség (nem csak a Down-szindróma), és az idegcsőzáródási rendellenesség előfordulására is alacsony.

Integrált teszt

Tévedések

Bármilyen eredményt is kapsz, legyél vele tisztában, hogy ez is csak egy szűrővizsgálat, egy teszt, ami nem tévedhetetlen, rendellenesség nélkül is mutathat eltérést, ahogy a rendellenesség biztos kizárására sem képes.

Ennek több oka is lehet, ilyen pl.:




  • ha nem ismeri az orvos pontosan a terhességed korát. A terhesség korának hibás megállapítása pontatlan eredményt ad a vizsgált jellemzők MoM-értékének meghatározásakor. A terhesség korának pontos meghatározásához ultrahang-vizsgálat szükséges.
  • ikerterhesség esetén mindegyik marker magasabb lesz, az AFP, az ösztriol, az inhibin és a szabad béta hCG értéke is
  • testsúly: ducibb kismamáknál alacsonyabbak, vékonyabbaknál magasabbak a vérből meghatározott értékek
  • figyelembe kell venni a magasságodat is,
  • befolyásolja a vizsgálat eredményét, ha a vérvétel előtt vérzés lép fel, mert magasabb AFP értéket okoz. Ilyenkor a vizsgálatot általában elhalasztják egy – két héttel.
  • az AFP és a szabad ß-hCG értékei általában magasabbak az afrikai eredetű asszonyoknál, mint az európaiaknál
  • az inzulinnal kezelt cukorbetegség: ebben az esetben az AFP, az inhibin és az ösztriol szintje alacsonyabb lesz. Ilyenkor a kockázatbecslés egyáltalán nem pontos.
  • a dohányzás 20%-kal magasabb béta-hCG szintet eredményez.
  • A szabad béta-hCG magasabb a művi úton fogant terhességek esetében. Ilyenkor a MoM-értékek megállapításán ezt figyelembe veszik.

Ha már volt Down-szindrómás babád, vagy idegcsőzáródási rendellenesség egy korábbi terhességedben, alapból pozitívnak veszik az eredményt, mindentől függetlenül.

Mi következik pozitív eredmény esetén?

Kromoszómavizsgálatra van lehetőség / szükség, amikor is magzati sejteket vesznek a magzatvízből (amniocentézis, GAC) a 16 – 20. héten, vagy a magzatburok-boholyból a 12 – 16. héten (chorionbiopszia, CVS).

Az eredményre néha, de nem törvényszerűen heteket kell várni, és nem teljesen veszélytelen, mert a vetélés kockázata 1 – 1,5 % körül van.

Ezeknek a vizsgálatoknak van egy vetélésikockázattal nem járó alternatívája is. Ez egy nem invazív vizsgálat, egy egyszerű vérvételre van szükség. Ilyen többek között a Prenatest, amely a magzat nemét is képes megállapítani. Bővebben a prenatest.hu oldalon.

Ha a szűrővizsgálat eredménye azért pozitív, mert az idegcsőzáródási rendellenesség kockázata magas, alapos, célirányos ultrahang-vizsgálat elvégeztetése javasolt a 18-20. terhességi hétben.

Természetesen létezik álpozitív eredmény, ennek aránya 5% a Down-szindrómára, miközben az átlagos találati arány 94%. Ha az álpozititivitás arányát csökkenteni akarják, és az 1:150-es vagy ez feletti kockázatot veszik pozitív eredménynek, akkor az álpozitív eredmények aránya 1%, a találati arány 85%.

Idősebb kismamák esetén gyakoribb a pozitív eredmény, és gyakrabban is küldik őket (minket) kromoszómavizsgálatra, mert általánosan elfogadott, hogy az anyai életkorral nő a Down-szindróma előfordulásának kockázata.

Ha valaki szérum integrált tesztről beszél

Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint a sima integrált teszt, egy különbség van: hiányzik az első vizsgálatból a tarkóvizenyő vastagságának mérése. A vérvizsgálat részei megegyeznek.



2 hozzászólás

  1. Szőke Istvánné
    • Magdi

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!