A keringő történeteknek hála az amnioszkópiás vizsgálattól a legtöbben félünk. Hiszen ki lehet biztos abban, hogy pont ő lesz olyan szerencsés, és megússza amnioszkópia nélkül, vagy legalább nem fog fájni, vérezni?

A hivatalos orvosi álláspont szerint a magzatvíz vizsgálata nem fáj. Esetleg lehet kicsit kellemetlen. Akkor a kismamák szimplán hisztiznek?

Ráadásul előre, és nem is mindig tudják, hogy számítsanak-e majd a vizsgálatra vagy sem. Jobb felkészülni rá, de egyáltalán nem biztos, hogy el is végzik. Az amnioszkópiát rutinszerűen már kevés helyen csinálják.

Egyre inkább kórházfüggő, hogy mi szerepel a protokollban, néha függ az orvostól is, hogy mit gondol, mit tanult, mi a véleménye a felelősségről, döntésről. Az amnioszkópiát gyakran hanyagolják, helyette inkább hagyatkoznak az NST-re és a flowmetriára.

Mi az amnioszkópia?

Az amnioszkópia vagy amnioscopia a magzatvíz állapotát felmérő vizsgálat, ellenőrzik az állagát, színét, mennyiségét a segítségével. Amiért a vizsgálat mellett és ellen is dönthetnek, hogy nem a baba pillanatnyi állapotáról ad információt, hanem az elmúlt napok, órák esetleges problémáit (oxigénhiányos állapot) mutatja meg.


A magzatvízvizsgálatot minden egyes esetben célszerű elvégezni, amikor valószínűsíthető, hogy a magzat oxigénhiányos állapotba kerülhetett. 

A menete a hivatalos megfogalmazás szerint: a nyitott nyakcsatornán át egy vékony csövet vezetnek a magzatburok alsó pólusáig. Majd megvilágítják a burkot, és megállapítják (szemmel) a magzatvíz állagát, színét, mennyiségét.

Normálisan a víz tiszta, esetleg magzatmáz darabkák (flocollus) találhatóak benne. Ha ezt látja az orvos, akkor nincs ok az aggodalomra. A baba biztosan jól van, nem áll fenn tartós oxigénhiányos állapot, és 1-2 napon belül nem is kell ilyesmire számítani. A kismama a vizsgálat után nem igényel sem fokozott kíméletet, sem pihenést, vagy kórházi tartózkodást.

Ezzel ellentétben, ha a magzatvíz nem tiszta, hanem zavaros, zöldes színű, mekónium található benne, és a szülést megindítják, a magzatot folyamatosan figyelik. A mekónium tulajdonképpen a tartós oxigénhiány következménye.

Ebben az esetben a baba létfontosságú szerveibe jut a kötelezően szükséges vérmennyiség, míg a többiben, pl. a bélrendszerben csökken a vérellátás. Ennek következményeképpen fokozottabban működik a gyomor és a belek, és a baba belekakil a magzatvízbe. A magzatvíz színe a mekóniumtól elváltozik, zöldes lesz.

Fontos: a magzatvíz vizsgálatakor nem vesznek belőle mintát, nem azonos az amniocentézissel.

Amnioszkópia: amire számítani lehet

Lesz vagy sem amnioszkópia?

A kórház protokollja és az orvos fogja eldönteni, előre csak felkészülni lehet rá. Ez a vizsgálat nem minden esetben veszélytelen, ezért az elvégzését feltételekhez kötik.

Várhatóan elvégzik, mert ajánlott:

  • ha a lepény elégtelen működésének gyanúja fennáll,
  • ha a magzati szívhang nem volt megfelelő a CTG-n,
  • ha a jelenlegi vagy előző terhességnél volt probléma a magzatvízzel, méhlepénnyel
  • burokrepedéskor,
  • terhességi mérgezés gyanúja esetén.

Nem csinálják:

  • a 37. hét előtt, mert szülést indíthat,
  • placenta praevia esetén, ha a méhlepény részben vagy egészben a méhszáj területén tapadt meg,
  • vérzés esetén,
  • hüvelyi fertőzésnél

Ha csinálják, akkor a szülés várható időpontja körül minden második napon, túlhordás esetén minden nap. Ha a vizsgálat szerint a magzatvíz zavaros, elszíneződött, akkor a szülést megindítják.

Hogy csinálják, ha csinálják a magzatvízvizsgálatot?

Első lépésként fertőtlenítenek, a szeméremtestet és a hüvelyt is. Ezzel nincs semmi gond, nem fáj, nem csíp, esetleg hideg. Fogják a kacsát, ami megint hideg, feszít, utáljuk. Aztán választanak egy csövet, ami jó esetben a méhszáj tágasságának megfelelő, vékony átmérőjű, nagyjából 20 cm hosszú, és azt a méhszájon át a nyakcsatornába vezetik egészen a magzatburokig.

A csőben “lámpa” van, amivel megvilágítják a magzatburkot és a magzatvizet. Normális állapotban a magzatvíz tiszta és áttetsző, esetleg magzatmáz darabkák láthatóak benne. Ha nem ezt látja, akkor szól, mert a baba oxigénhiányban szenved.



Amire számítani lehet amnioszkópia esetén

Tehát a vizsgálat alapesetben nem fáj. Utána nem kell különös kímélet, sem kórházi ellátás. Vannak azonban esetek, amikor az orvos türelmetlen, rutintalan, a cső mérete nem megfelelő, tehát lehetséges, hogy mégis kellemetlen, sőt fájdalmas tapasztalat lesz.

Ha a méhszáj zárt, a tágulás – rövidülés még nem kezdődött el, akkor a vizsgálathoz szükséges csövet nehéz felvezetni, ez kellemetlen lehet, fájhat. Ezt ritkának mondják a szakemberek, a tapasztalatok pedig vegyesek.

Van olyan orvos, aki inkább felvezeti a papírra, hogy a vizsgálatot nem tudta elvégezni, de nem akar fájdalmat okozni még véletlenül sem. Más esetben lehet, hogy erőlteti, még akkor is, ha szemmel láthatóan fáj, és esetleg némi vérzés után a szülés is hamar beindul. Jó esetben semmivel sem rosszabb, mint egy rutin nőgyógyászati vizsgálat, egy kenetvétel.

Következményei lehetnek

  • a leggyakrabban fájdalom, ha a cső nem elég vékony
  • némi vérzés is gyakori, ha egy kicsit a cső felsérti a méhszájat, ha a méhlepény mélyen tapad, ha az orvos nem elég óvatos. Enyhe pecsételgetés gyakori a vizsgálat után 1-2 napig is. Az összeszedhető fertőzés veszélye minimális, ha a higiéniás szabályokat betartják.
  • megrepedhet a magzatburok véletlenül, ezért a 37. hetet mindenképpen meg kell várni, nehogy koraszülés legyen a következmény
  • előfordulhat fertőzés, leginkább a burokrepedéssel együtt


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!