A bárányhimlő, ha terhesség alatt kapja el a kismama, veszélyes lehet a fejlődő magzatra. Szerencsére ez ellen a fertőzés ellen hatékonyan lehet védekezni a szükséges védőoltással.

A terhesség tervezésekor érdemes végiggondolni, hogy a leendő kismama volt-e bárányhimlős. Érdemes erről a háziovossal vagy a nőgyógyásszal beszélni, és elmenni egy egyszerű vérvételre. A vérből kimutatható, hogy van-e jelen a szervezetben a vírus elleni ellenanyag. Ha nincs, akkor számára ajánlott lehet az oltás beadása még a terhesség előtt.

Bárányhimlő gyorstalpaló

Egy az egész világon elterjedt fertőzésről van szó, az esetek egy részében szövődmények nélkül gyógyul, de kb minden tizedig gyereknél szövődményekkel kell számolni. Előre megmondani viszont nem lehet, hogy kinél jelennek meg komplikációk. Miután a szervezet a fertőzést leküzdötte, szerencsére élethosszig tartó immun védettséget alakít ki.

A statisztikák szerint a leggyakrabban a 2 és 6 év közötti gyerekek kapják el és esnek át rajta nyommal vagy nyom nélkül. Ma már általánosan elmondható, hogy a bárányhimlő szövődményei keményebbek, mint 30 évvel ezelőtt voltak. Az újszülöttekre nézve pedig a szövődmények még veszélyesebbek.

Ha egy felnőtt kapja el a bárányhimlőt, az ő esetében a szövődményekre való esély jóval nagyobb, különösen ilyen szövődmény lehet a tüdőgyulladás. A várandósság alatt elkapott fertőzés pedig kismamára éa magzatra egyaránt veszélyesebb az átlagosnál.


Miért veszélyes terhesen a bárányhimlő?

Mert a kismama immunrendszere nem úgy működik, mint egy nem várandós emberé. Ilyenkor az ő számára legvalószínűbb komplikáció a tüdőgyulladás (ha lesz egyáltalán valamilyen, mert azért nem kötelező, hogy legyen!).

A magzat is megszenvedheti a terhesség alatti fertőzést, súlyos elváltozások kockázatának (fötális varicella szindróma) van kitéve, mert sajnos a kórokozók viszonylag könnyen jutnak át a kismama szervezetéből a babáéba.
Bárányhimlő terhesség alatt
A magzat fejlődése szempontjából az első trimeszter kiemelkedő fontosságú, a szervek kialakulása zömében már ekkor lezajlik. Ezért tehát ha az anya és a magzat az első harmadban fertőződnek meg, az sok esetben súlyos károkat okozhat. Károsodás érheti az idegrendszert, a szív- és érrendszert, a látást, hallást, a fejlődő végtagok deformitását okozhatja.

A babát érintő kockázatok csökkennek a terhesség második harmadától. Ha tehát a fertőzés a második vagy harmadik trimeszterben történik, a lehetséges következmények sora nem ennyire drámai, viszonylag nagy eséllyel nem következik be súlyos magzati károsodás.

Ha a kismama a terhességének legvégén, a szülés előtti 5 napon, vagy a szülés utáni 2 napon belül betegszik meg, a baba fertőződésének kockázata ismét megemelkedik. Ennek oka, hogy a babának a világrajövetel miatt nem lesz ideje és lehetősége az anyukája szervezete által termelt ellenanyagokat átvenni, így ő sajnos védtelen marad a fertőzéssel szemben.

Ennek megfelelően a legtöbb esetben nem csak a bőrtünetekkel kell számolni, de gyakran tüdőgyulladás, légzészavar, vesék, agy gyulladása szívizomgyulladás is jelentkezhet. Intravénás immunoglobulinnal, vírus elleni specifikus ellenanyaggal és egy csomó más gyógyszerrel kezelik. Sajnos a halálozás kockázata ekkor elég magas.

Általánosságban elmondható, hogy a terhesség alatt még az anyaméhben bárányhimlőn átesett, egyébként egészséges babák a későbbiekben a bárányhimlő ellen viszonylag védettnek tekinthetők. Közülük sokan mutatják már gyermekkorban a felnőttkorra jellemző vírus-reaktiválódás tüneteit (övsömör), a bárányhimlőre jellemző tipikus tünetek helyett.

Előfordulhat, hogy a kismamán (csak) övsömör jelentkezik a várandóssága alatt, ez jó hír a rosszban, mert a magzatra nézve nem veszélyes. Ebben az esetben ugyanis a méhlepényen nem jut át a vírus a fejlődő babába.

Ha a baba a születése után fertőződik és betegszik meg bárányhimlőben, és ez a fertőzés nem előbb, mint 3 naposan éri, akkor egy súlyos szövődmény kialakulásának kockázata már nem olyan magas, mint ha egy-két nappal előbb érné a fertőzés. De természetesen még így is veszélyesebb az újszülöttre nézve, mint egy óvodásra, pedig manapság a bárányhimlő náluk sem fáklyásmenet.

Ilyenkor azoknak a babáknak van némi előnyük, akiket szoptatni tud az anyukájuk, az anyatejjel ugyanis rengeteg ellenanyaghoz is hozzájutnak. Az ő esetükben lehet a betegség enyhe lefolyású, de egy súlyosabb formánál kórházi kezelésre lehet szükség.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!