Rh-inkompatibilitásról akkor beszélünk, ha a kismama és a magzat vércsoportja összeférhetetlen. Ez akkor fordul elő, ha az Rh-negatív anya,  és az Rh-pozitív magzat vére valamilyen módon keveredik. Ez előfordulhat a szüléskor, de korábban is, vetéléskor, hüvelyi vérzéskor.

Mivel az anya vércsoportja negatív, a magzati Rh (vagy a másik nevén: D) fehérje idegen az immunrendszere számára.

Szerencsére ma már szinte mindenki tisztában van a vércsoportjával. Ez az információ különösen fontos terhesség (tervezése) esetén.

(Ha nem tudod, milyen vércsoportba tartozol, akkor sem kell pánikolni, a terhesség kezdetén vesznek vért, és rögtön ellenanyagszűrést is végeznek a vércsoport-meghatározás mellett.)

Ha esetleg Rh-negatív vagy, meg kell határozni az apa vércsoportját is. Abban az esetben, ha ő Rh-pozitív, a terhesség alatt folyamatosan fogják szűrni az ellenanyagokat a véredben.


Az első terhességnél, ha valóban az első, még nem kell túlaggódni az Rh-inkompatibilitást, a helyzet teljes mértékben kezelhető. Van kivétel is, amikor azt hiszed, hogy ez az első terhességed, de valójában volt egy erősebb menstruációnak vélt vetélésed, amikor is a szervezeted ellenanyagokat kezdett termelni.

A második várandósságnál (és későbbieknél is) viszont már egyre korábban lehet gond abból, hogy a szervezeted fokozatosan érzékenyebb lesz az Rh-pozitív vérrel szemben, és hamarabb kezdi termelni az antitesteket.

A terhesség alatt a kismama és a magzatának vére általában nem keveredik egymással, de a szülés során (akár természetes, akár császármetszés) mindenképp átmegy valamennyi.

Néha már a terhesség során a méhlepényen keresztül is átjuthatnak magzati sejtek. Ennek a következménye az lesz, hogy a szervezeted a magzat vörösvértestjei ellen kezd antitesteket termelni, mert idegen anyagként érzékeli, és szeretné elpusztítani őket.

Ha az antitestszint megnő a véredben, esetleg bejuthatnak a méhlepényen át a magzatba, ahol elkezdik pusztítani az ő vörösvértestjeit, ez pedig ártalmas a babára nézve.

Ha elpusztulnak a vörösvértestjei, az vérszegénységhez vezethet, a bomlásterméke pedig túlzott emelkedéskor agykárosodáshoz, végül a folyamat magzati hydropshoz, akár halálhoz okozhat.

Első terhesség esetén általában az Rh-pozitív vércsoportú kicsi világrajövetele utáni első 72 órában Rh(D)-immunglobulin injekciót adnak be az anyának.

Negatív vércsoportú anyának minden szülés után meg kell kapnia az immunglobulin injekciót. Adni kell(ene) egy adagot vetélés, koraszülés, amniocentézis vagy terhesség alatti vérzés esetén is.

Más orvosok, vagy a második terhesség esetén már két Rh-immunglobulin injekciót adnak a terhesség folyamán, egyet a 28. hét körül, egyet pedig a szülés utáni 72 órában.

Az Rh-immunglobulin felfogható úgy, mint egy védőoltás, megakadályozza, hogy az anya szervezete a potenciálisan veszélyes Rh-antitesteket termelje, amelyek különféle komplikációt okozhatnak az újszülöttben, és a későbbi terhességekben is.

Ezzel a kezeléssel nagy százalékban megakadályozható, hogy a későbbi terhesség folyamán a magzat veszélybe kerüljön. Az injekció hatásossága miatt csak az esetek kb. 1 %-ában merül fel mégis probléma, amelyet az okozhat, hogy az antitestek termelése a terhesség korábbi szakaszában megkezdődött.

Rh-inkompatibilitás

Mikor derül ki az Rh-inkompatibilitás?

Az ellenanyagok jelenlétét már az első trimeszterben esedékes vérvétel során ki lehet mutatni. Ilyankor, ha az ellenanyagszűrés eredménye pozitív, folyamatos ellenőrzésre további vérvételekre lesz szükség, akát hetente is.

A vérvétel segítségével kimutatható, ha ellenanyagokat (és pontosan milyeneket, mert nem csak anti D létezik sajnos) termel a szervezeted, és hogy az úgynevezett titer értéke emelkedik-e, milyen ütemben, hányszorosára.


De mi is az a titer? A titer azt mutatja meg, hogy egy antitestet hányszosára lehet higítani úgy, hogy az aktivitását még megtartsa. Ha ez az érték magasra (1:16 és fölé) emelkedik, az utalhat állapotromlásra, és okozhat problémát a magzatnál.

Ha már vannak antitestek a véredben, a terhességet szoros kontroll alatt kell tartani, és figyelni a szinteket. Abban a ritka esetben, ha az inkompatibilitás súlyos, és a baba veszélyben van, lehetőség van vérátömlesztésre, akár még a méhben, akár szülés után is.

Azt, hogy várható-e probléma a babával, az anya antitestszintjének a változásaiból tudja az orvosa. Ha nagyon magas értéket ér el, amnoicentézist végeznek.

Ha a vett folyadékmintában a bilirubinszint túl magas, a magzat méhen belüli vérátömlesztést (intrauterin transzfúziót) kap. A transzfúzió kicseréli a magzat vérében az Rh-negatív vörösvértesteket.

Ezzel minimálisra csökkentik a már keringő Rh-antitestek által okozott további károkat, és stabilizálják a baba vörösvértestszintjét.

A magzati méhen belüli vérátömlesztés bevett eljárás Rh-inkompatibilitás esetén. Tudni kell róla, hogy szükséges lehet az ismétlésre, mivel a kapott vérkészítmény az anya szervezetét újabb ellenanyagok termelésére ösztönzi.

Ha a baba a méhben többször is kapott vért, valószínű, hogy az önálló vértermelődés beindulása csúszik, tovább tart, mint egy időre született egészséges, nem vérszegény csecsemő esetén. Szerencsére vannak olyan központok, ahol az ilyen vérszegény babákat szakszerűen el tudják látni.

Forrás: RCOG


1 hozzászólás

  1. Uracs Ildikó

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!