A parvovírus B19 által okozott fertőzés is egy igen soknevű betegség. Nevezik ötödik betegségnek, pillangóvírusnak, lepkehimlőnek, fertőző bőrpírnek, a hivatalos neve eritema infekciózum (erythema infectiosum).

Lényegében egy enyhe vírusos megbetegedés, amely közepesen fertőző, és pörsenésszerű piros kiütéseket okoz. Leginkább a kisgyermeket érinti, de felnőttek is elkaphatják. A parvo B19 vírus cseppfertőzéssel terjed, és veszélyes lehet a kismamára, ha fertőzött személlyel kerül kapcsolatba.

A lappangási ideje alatt már fertőz, ez akár 4-20 nap is lehet. A tünetek megjelenésekor viszont általában már nem fertőz. Okozója a humán parvovírus B19. Legtöbbször tavasszal jelentkezik, és járványt képes okozni. Cseppfertőzéssel terjed, ehhez elegendő, ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent, elég egy csók, a közös evőeszköz és pohár használata.

A parvovírus fertőzés tünetei

A tünetek mindenkinél másképp jelenhetnek meg. A megfertőződöttek közel 25%-ának egyáltalán nincsenek tünetei, bár ettől persze még továbbadják a fertőzést.
A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a következők:

  • hőemelkedés,
  • fejfájás,
  • fáradtság,
  • orrfolyás,
  • torokfájás.

Általában egy héttel ezeknek a megjelenése után észlelhetőek a piros kiütések, amit a testen is megjelenő (néha, de egyáltalán nem jellemzően viszkető) pöttyök követnek. Mire az arcon a kiütés megjelenik, addigra általában már nem fertőz.


A kiütések nagyjából egy hét alatt elmúlnak, de néha újra előjöhetnek a következő néhány hónapban, akár napfény, hideg vagy meleg levegő hatására. A kiújulás alatt szintén nem fertőz.

A felnőtteknél nem mindig van meg a jellegzetes arcul csapott hatás. Sokkal gyakoribb – ha egyáltalán van kiütés – az enyhébb megjelenési formája. A nőknél valószínűbb az ízületi fájdalom, a kéz, csukló, boka és térd ízületeiben. Ez is megszűnik néhány hét alatt, de akár hónapok múlva is visszatérhet.

Ha gyermek betegszik meg, ő is tapasztalhat ízületi fájdalmat, de ez elég ritka.

A lappangási ideje 4-20 nap között mozog. A lappangási idő az, ami a fertőzés és a tünetek megjelenése között telik el. A humán parvovírus B19 nem ugyanaz a vírus, ami az állatokat megfertőzi.

Parvovírus B19 fertőzés terhesség alatt

A parvovírus fertőzés hatásai a magzatra és a kismamára

A parvo B19 fertőzés általában enyhe lefolyású, és nem igényel kezelést. Szerencsére a felnőtteknek nagyjából a fele már átesett ezen a fertőzésen, így védett. Lehetnek azonban súlyosabb következményei is a kiütéseknél.

Ha olyan kismama kapja el ezt a fertőzést, akik korábban nem esett át rajta, akkor a magzatába a méhlepényen keresztül 30%-os eséllyel átjuthat. Attól függően, hogy a terhesség mely szakaszában következett be a fertőzés, okozhat vetélést, halvaszülést, súlyos magzati vérszegénységet, ödémát.

A terhesség legelején, a megtermékenyítés időszaka körül elkapott fertőzés nem jelent komoly veszélyt a babára. Ebben az esetben a fertőzés annyira korán történt, hogy ha pusztultak is el beteg sejtek, az egészségesek tökéletesen pótolni tudják. Az első trimeszterben gyakori a fertőzés miatt bekövetkezett spontán vetélés.

Ha a fertőzés a 13-16. héten éri a kismamát, akkor lehet a fertőzésnek a legsúlyosabb hatása a magzatra nézve, ugyanis a vírus a vörösvértestekben (elődjeiben) szaporodik. A magzat mája pedig éppen ezekben a hetekben termeli a vörösvértesteket.

A fertőzés vérvizsgálattal kimutatható. Ha a leleten az IgM pozitív lesz, célszerű genetikai tanácsadásra elmenni. A terhesség folyamán fontos a folyamatos áramlásvizsgálat.

Ha úgy gondolod, ki voltál téve a fertőzésnek, szólj az orvosodnak. Ő egy vérvétellel ellenőrizni tudja, hogy vannak-e antitestek, és eldönti, mi a teendő.



4 hozzászólás

  1. Kitty 30
  2. Szabó Zsuzsanna
  3. Szentirmai-Joly Zsuzsanna

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!