A magzatburok és magzatvíz fontos szerepet játszik a baba növekedésében és fejlődésében. A magzatburok kb. a fogamzás után 12 nappal kezd formálódni. Először kialakul a belső (amnion), majd a bolyhos külső (chorion) magzatburok is.

A magzatburok „köti össze” az anyát a magzattal azáltal, hogy a chorionbolyhokkal belenő a méhfalba, kialakul a méhlepény és a köldökzsinór, amelyben megindul a vérkeringés.

Elkezd termelődni a magzatvíz is. Egy ideig, kb. a 10. hétig az anya szervezete termeli, a magzatburok sejtjei, majd a magzat bőre, veséje.

A magzatvíz egy semleges, tiszta folyadék, amely védi a magzatot a kiszáradástól, ütésektől, fertőzésektől, biztosítja a kicsi számára megfelelő hőmérsékletet, és védi a köldökzsinórt is, ami az oxigént szállítja.

Ezért ha kisebb baleset ér, egy ellenőrzést megér, de a baba nagy eséllyel semmit sem vesz észre belőle, megóvja a magzatvíz. A baba belélegzi ezt a folyadékot, és le is nyeli. Ez segít a baba tüdejének és emésztőrendszerének fejlődni és megerősödni.


A magzatvízben a baba mozogni tud, ezáltal fejlődnek a csontjai és az izmai is. Hőmérséklete 36 fok, és reagál az anya hőmérsékletére, ezért tilos a forró fürdő, a szolárium, szauna.

Mennyinek kell lennie a magzatvíznek?

A magzatvíz mennyisége a terhesség alatt fokozatosan növekszik, és 3 – 4 óránként lecserélődik. A mennyisége több dologtól is függ. Ilyenek pl. a magzatburok állapota, a magzat által lenyelt és kiválasztott mennyiség.

A magzatvíz mennyiségét figyelni kell, mert akár (jóval) több, akár (sokkal) kevesebb, problémát jelent és okozhat.

Ha kórosan megszaporodik, hydramnyionnak, vagy polyhydramnionnak, ha túl kevés, oligohydramnionnak nevezik. Mindkét eset kórházi ellátást igényel.

A magzatvíz mennyiségét ultrahanggal ellenőrzik és mérik. Annak megállapítására, hogy megfelelő-e a mennyisége, több módszer is használatban van.

A) Az egyik módszer, hogy megmérik a legnagyobb zseb vertikális átmérőjét a méhfal és a magzat között. Az eredményt a következő kategóriák egyikébe sorolják:

  • 2cm-nél több, de 8cm-nél kevesebb, az normál érték
  • 8 cm-nél több, az polyhydramnion
    • 8 és 12 cm között enyhe polyhydramnionról,
    • 12 és 16 cm között mérsékelt polyhydramnionról,
    • 16 cm felett súlyos polyhydramnionról beszélünk.
  • 1 cm-nél kevesebb magzatvíz oligohydramniont jelent.
  • 1 és 2 cm között határeset, hogy kevésnek veszik vagy sem.

B) A másik jelenleg leggyakrabban használt a négy kvadráns módszer. A kismama méhét négy részre osztják. Mind a négy részben a legnagyobb zseb vertikális átmérőjét meghatározzák, és a kapott értékeket összeadják. Ez adja ki az AFI-t.

  • 8-18 cm között számít normál eredménynek,
  • 25 cm felett polyhydramnionnak,
  • 5 és 8 cm között enyhén kevesebbnek, és
  • 5 cm alatt oligohydramnionnak.

Ezeket a határokat nem mindehol értékelik egyformán. Van, ahol már 18 cm felett is kórosnak veszik, és aszerint cselekszenek. A polyhydramnion esetén különösen nagy az eltérés abban, hogy meddig normális az érték.

Egy velem egy időben szült kismama esetén 26 cm volt a mért érték, és enyhén többnek ítélték. Az én esetemben egymás után két mérés, egy 3,4 cm-es, majd 3,72 cm-es eredmény után döntötték el, hogy a babának már jobb kint. Amíg nem ment 4 cm alá, semmi sem történt.

Magzatburok, magzatvíz

Ha a magzatvíz mennyisége nem megfelelő, akkor a minősége is változik. A szülés előtt lehet vizsgálni amnioszkóppal, de ha ok van rá, akkor folyamatosan vizsgálják a terhesség utolsó heteiben.

Hiszen ha kórosnak találják pl. a színét, akkor lehetséges, hogy a magzat veszélyben van. Más okból és időpontban is vizsgálhatják a magzatvizet, pl. ha a Down-kór gyanúja felmerül.


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!