A legtöbben a szülésig látunk előre. Maga a szülés is egy misztikus valami, amit még sűrű homály fed, de hogy a szülés után mi lesz, az főleg első babánál eszünkbe sem jut.

Persze tudjuk, hogy nehéz lesz, meg kímélni kell magunkat, meg szoptatás és pelenka, meg szülés utáni depresszió (amit elképzelni képtelenség), de hogy a valóságban milyen apróságokkal kell megküzdenünk, arra nem vagyunk felkészülve.

9 apróság, amit elfelejtettek elmondani neked a szülés utáni időszakról

1.) Tök mindegy, milyen módon szültél, szülés után vérezni fogsz. Esetleg brutálisan. Ennek a tüneménynek locchia a neve, és pont annyira vonzó, mint amennyire annak hangzik. Az időtartama változó, több mindentől függ, esetleg alig 2-3 hétig, vagy akár hat hétig is szülés után.

A legjobb rész, amikor óriási betétekkel kell küzdened, mert ebben az időszakban logikusan nem használhatsz tampont, tehát úgy érzed magad, mint egy tini a 70-es évekből.

Ha császárral szültél, és még nem mozognak a lábaid, akkor azt a kellemes élményt is átélheted, hogy rendszeresen emelgetik a takarót, nyomkodják a hasad, miközben kíváncsian vizslatják a lábad közét, hogy szépen jön-e a vér, néha pedig lemosnak, mint egy csecsemőt.


2.) A lábaid között háború utáni állapotok uralkodnak. Lehet duzzadt sündisznó (varrás és társai), csak simán kék-zöld, mintha ütöttek-vertek volna, és a két véglet között bármilyen, pedig csak életed legcsodásabb élményét élted át.

Mindenféle kencét, csodaszert lehet kapni a borzalmak enyhítésére (hogy melyik mennyire ajánlott, azt most hagyjuk, de léteznek), kipróbálhatod a fagyasztott borsót is, vagy egy adag vizet, amit pisilés közben magadra spriccelsz, csomó hülyeséggel próbálkozhatsz. A legjobb tanács, amit kaptam: ne nézz le. Valójában rosszabb, mint amilyennek elképzeled.

3.) Még mindig kövérnek nézel ki, akkor is, ha egyébként nem vagy az. Egy jó darabig eltart a visszaalakulás a 3. trimeszterből a terhesség előtti állapothoz, és közben elidőzöl a második trimeszteri kinézetednél egy ideig. Jó hosszú ideig. Persze megspékelve néhány új extrával.

A modellek, aki 10 perccel a szülés után úgy néznek ki, mint a sosemszült tinilányok, egyszerűen irreálisak. A való életben kevesen választják a császármetszést, hogy aztán a babát egy bébicsőszre bízva a személyi edzővel randizzanak minden áldott nap.

Jutalmul a kemény melóért pedig villogtassák a kockás hasukat, a sima és visszérmentes lábaikat, és a csíktalan, olajos barnán csillogó bőrüket. A pontosan egyforma méretű (mert mindkettőben pont ugyanannyi csepp anyatej van) és pompás formájú melleikről nem is beszélve.

De biztosan csak rosszindulatú és irigy vagyok. 😛 mert nekem ezek helyett néha felemás mellek, még mindig látszó, kissé löttyedt és tigriscsíkos has, és narancsbőrös lábak jutottak. Mindezek tojásmentestésztaszínben. Eltekintve a hosszú sötét vonaltól a hasamon lefelé, a mellbimbóimat körülvevő hatalmas barna udvartól, és a fekete karikáktól a szemem alatt.

4.) Lehet, hogy sírsz. Sokat. Nagyon. Hevesen. És ez totál rendben van. Meg az is, akit nem kínoz meg a hormonális hullámvasút a szülés után. Ők a szerencsések. Van, aki jól veszi az akadályokat, és van, aki nehezebben, van, akinek egyáltalán semmi baja nincs, más meg eljut a szülés utáni depresszióig. Az összes véglet előfordulhat, és mind oké.

Aki benne van valamelyik fázisban, gyakran csak akkor jön rá, hogy mennyire szar volt, amikor már túljutott a nehezén. Kell néhány ember, aki képben van és szemmel tart. Ha azt mondják, gáz van, akkor irány egy doki. Senkinek se jó, ha te kikészülsz. Legfőképp a babának nem.

5.) Reggelre te is a párnán hagysz egy fél parókára elegendő hajat? És ettől sok mindennek érzed magad, nőnek, jó nőnek tuti nem. A terhesség alatt a legtöbb nőnek a haja valami csodás, akár reklámba is elmehetne. De vége a bálnak, Hamupipőke, és a hajtündér visszaköveteli az üveg(haj)papucsot.

Ez az egyike a csodás hormonális mellékhatásoknak, amelyek oly gyakran járnak együtt a terhességgel és a szüléssel. Nem véletlenül hordja sok újdonsült anyuka béna, vékony, fénytelen lófarokban a haját, ideje csatlakozni hozzájuk.
9 apróság, amit a szülés utáni időszakról elfelejtettek elmondani
6.) A szoptatás esetleg nem az a fáklyásmenet lesz, mint elképzelted. Másnak sem, de ez nem vigasz. Ha a szoptatás mellett döntesz, készülj fel a komoly melóra. Tájékozódj, olvass, keress ki elérhető segítséget szükség esetére.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy az első perctől a szoptatás utolsó pillanatáig problémamentesen szoptat. Szerintem senki sem olyan szerencsés, csak sok mindenről nem beszélünk.

Azért a nehézségek mellett van benne jó is, tuti nem marad a baba kajája otthon a pulton, ha valahova menned kell, és nincs szükséged extra macerára sem. Ha neked könnyen megy, az szuper. De ne dicsekedj. Esetleg a többi anya megskalpol.

7.) Lehet, hogy egy darabig utálni fogod a férjed. A természet tréfás kedvében úgy döntött, hogy a babák születésük után az apjukra hasonlítanak, így ők megnyugodhatnak, hogy az apa is biztos, nem csak az anya.



A másik kedves gondoskodás, hogy a szülés után egy darabig jó eséllyel nem esel teherbe, és így talán nem lesz kedved minden alkalommal bepancsolni neki egyet, amikor csak meglátod. De persze ez is hormonfüggő.

Tűnődve nézheted a békésen alvó arcát hajnali kettőkor, hogy vajon mi a titka, hogy meg sem rezdül, miközben te már vagy tizedszer veszed fel és teszed le a babát. Nem vagy egyedül, egyetlen újszülöttes anya sem fog elítélni, ha kicsit megcsattogtatod a fülénél a mellszívót. A komolyabb késztetéseknek állj ellen. Egyelőre.

8.) Kőkemény mellek. Nagyjából úgy, mint azokban a sosem nézett felnőtteknek szánt filmekben szereplő hölgyeknél, akik óriási és meg sem rezzenő mellekkel rendelkeznek.

Ehhez neked most elég, ha kihagysz egy etetést és nem fejsz. Akkor átérezheted, nem csak te, ha hagyod a párodnak, hogy milyenek is azok a mellek. Jól hangzik, de kicsit sem az. Egy idő után nem csak kemény, de forró és fájó is lesz.

9.) A wc kemény menet. Nem a székrededés miatt, hanem egyszerűen csak úgy. Mindegy, a baba melyik kijáratot használta a világra jövetelhez, addig haza nem mész vele, amíg a “volt már pisilni / széklete, anyuka” kérdésre a megfelelő választ nem adod. Erre nem létezik jótanács, hogy csak engedd el, lazán, ne görcsölj rá, meg hasonlók. Kemény menet. Azért túl lehet élni.

Hát, visszaolvasva nem épp a cukros, habosbabos álomvilág az első pár nap szülés után. Vagy hét. Hónap. Kinek mennyi. De szerencsére nem mindenkit és nem mindegyik kellemes élmény talál meg, ráadásul valószínűleg annyira koncentrálsz a kicsi emberkére, meg hogy a világ legtökéletesebb anyukája, felesége, háziasszonya, akármije legyél, hogy nem marad energiád saját magadra figyelni.

És tudod: ez itt fent nem is fontos. Kellemetlen, persze, meg minden, de a lényeg nem itt van. A világra hoztál valakit. Nem számít, hogy egy félkopasz, gonosz, izzadt kerti csiga vagy egy ideig.

Csodát tettél éppen. Szóval semmi ok az aggodalomra. Nyugodtan mondd el mindenkinek őszintén, aki kérdi, hogy szar. És hogy a hormonok miatt mondod.


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!