Húsvéti tojáskeresés 2021-ben – kicsit másképp

Tavaly ilyenkor nem gondoltam volna, hogy az idei húsvétot is a korlátozások teszik nehézkessé. A tavalyi húsvétnak még nagy lelkesedéssel álltam neki, az idei már kevésbé vidám a lelkemben belül. Mégis sikerült egy kicsi vidámságot belecsempészni, na nem az enyém az érdem, hanem a sulié.

Természetesen én is készültem, volt hagyományos menü, idén kaptam sonkát is, gyerekkezek által festett tojáshalom, a szükséges kosszal természetesen, de kit érdekel? Volt térkép, elrejtett ajándék, és lesz még egy ki talál több apróságot játék is.

Több napra bontottam idén is, ahogy tavaly a húsvéti mókát, legalább ebben a pár napban nem arra gondolnak, hogy hova nem mehetnek és mit nem csinálhatnak, és főleg kikkel nem tehetik mindezt.

De a koronát egy papírfecni tette fel az egészre, amit a suli küldött. Elég titokzatos volt, szöveg szinte semmi, egy keresztrejtvény, számokkal, de kérdések nélkül, szürke szintén számos mezőkkel. Ez az egy egyértelmű volt, hogy a szürke számos mezők tartalmát kell majd beírni a megfejtés sorába. Jó hosszú volt, 22 betű, kitalálni csak úgy lehetetlen.

Rajzoltak rá pár lábnyomot, és írtak egyetlen kérdést: ki ő és hol találod meg? Hm. Kövesd  a lábnyomait, és megadták a kezdő dátumot és helyszín. Felvillanyozódtunk.


A megadott dátumon korán reggel a helyszínen voltunk. Megnyugodva láttam, hogy más szülő is engedett a nyomásnak, vagy csak szimplán örült, hogy kimozdulhatnak, és nem neki kell szórakoztatnia a gyereket. Elindultunk.

Húsvéti tojáskeresés 2021-ben - kicsit másképp

Egy óriási sárga lábnyomot találtunk, se plakát, se szöveg sehol, csak a kis fecni a kezünkben. Izgatottan kezdtük követni, aztán rájöttünk, hogy ez bizony autóval nem fog menni. Hiába, hideg volt.

Menet közben futottunk bele csúfolódó, nyelvet öltő szmájliba, hogy forduljunk vissza, találtunk kérdőjelet. Mivel semmi szokatlant nem figyeltünk meg, hát a kérdőjel nyilván a helyre vonatkozott. Az első megfejtésünk a TOILET szó lett… Igen, tudom. Akkor is gyanús volt, húsvéthoz semmi köze, de ennyi tellett tőlünk.

Mentünk tovább, vártoronyba be, zöld lankán le, keresztül az óvároson, ami gyönyörű, hideg szél volt, de csodás napsütés enyhített rajta. Találtunk még kérdőjelet, volt ott fodrászat, meg söröző vagy hotel, nem tudtunk dönteni. Igyekeztünk a betűszámok alapján a megfelelőt eltalálni.

Egészen addig, amíg… kb. a 6. kérdőjelnél észrevettünk az ablakban egy táblácskát. Rajta egy hosszabb szöveg, az maga a rejtvény, alatta pedig, hogy hányadik kérdéshez írjuk a megfejtést. Természetesen nem a hatodikhoz… Nem kicsit fogtuk a fejünket, röhögtünk, és tudtuk, hogy az elejére muszáj lesz visszamenni, mert azt elszúrtuk, nem kicsit.

Attól kezdve nem is akartuk helyben kitalálni a választ, gondoltam, hogy elég lesz lefotózni a kérdéseket (természetesen húsvét témában, a toileten még jobban röhögtünk), itthon google a barátom, segít megoldani mindent.

Legalább két órát gyalogoltunk, keresgéltünk, és piszok jól szórakoztunk közben, főleg, amikor láttuk, hogy más is roppant tanácstalanul áll.

Begyűjtve a fotókat, hazaértünk, és azonnal nekiláttunk a megfejtésnek. Vagyis… hiányzott egy kérdés. A végső megfejtés kitalálható volt (természetesen rosszul találtuk ki), de úgy nem lehetett leadni a cetlit, hogy várjuk az ajándékot érte pár nap múlva.

Így tehát másnap reggel újra beültünk az autóba, elmentünk az első kérdőjelig, és lefotóztuk az összes táblát, amit csak találtunk. Újra eljutottunk a sulihoz, ahol le kellett volna adni a papírunkat, ahol már kiderült, hogy akit kerestünk az egy óriási sárga csirke. De még mindig nem voltunk kész.

Utolsó ötletként elmentünk a kiinduló pontra, hogy hátha ott néztünk be valamit.

Bingo. Rögtön az elején láttuk MESSZIRŐL, hogy merre megy a lábnyom, hát mi kikerültük. Nem kellett volna. Így ugyanis sikeresen elkerültünk egy kérdőjelet, vagyis egy táblát kérdéssel. A guta majdnem megütött, hogy hány órát elszórakoztunk emiatt, de közben dőltünk is a röhögéstől.

Gyorsan megfejtettük, és rohantunk bedobni a suliba a cetlit.

Összességében hatalmas ötlet volt, jó pár órát eltöltöttünk közösen a szabad levegőn, bejártuk az óvárost, amit ugyan jobban ismerünk, mint a tenyerünket, de ezzel együtt élveztük a különlegességét. Tökéletes húsvéti családi program, két nagyon elfáradt gyerek, és végül egy bónusz ajándék a megfejtésért.




Kell ennél több? 🙂

A képek saját tulajdonban vannak.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!