Óvoda és iskola Covid-19 mellett – Bajorország

Tombolok. Nem most kezdtem, de most vadultam be igazán. Mennyire igaz a mondás, hogy amíg nem érint, nem veszed komolyan, nem érted, másoknak mi a bajuk. Amíg nem fáj igazán. Nem eléggé. De eljön mindannyiunk ideje. Az enyém is eljött. Óvoda és iskola Covid-19 mellett – Bajorországban, 2021-ben.

Még mindig azt gondolom, hogy a felnőttek nem izgatnak, bár azért kicsit visszavettem az arcomból, amikor az ismeretségi körben a múlt héten meghalt egy 33 éves tök egészséges fiatal nő. Én 45 vagyok, nem igazán egészséges (szívbetegség mint alap), és hát a fittségemen is lenne mit javítani. Szóval ha ő 2 hét alatt belehalt, mennyi időm lenne nekem? A kérdés persze költői, és mint mindenben, ebben is azt látom, hogy hogyan hatna ez a gyerekeimre. Mármint az esetleges halálom.

De itt még nem tartunk, mind egészségesek vagyunk szerencsére. A legközelebb hozzánk ezen az eseten túl egy sulis osztálytárs anyukája volt, aki miatt a gyerekek egy hétig nem mehettek suliba, amíg kiderítették, hogy nincs további fertőzött és fertőzésveszély. Kicsit ijesztő volt, mert a lányom halálosan retteg a teszteléstől.

Igen, tudom, a gyerekeket is tesztelni kell. Nem is vagyok ellene, ha van rá ok. Csak szegényt borzasztóan féltem, nem magától a teszttől, hanem a sokktól, amitől nem tudom megvédeni. Őt műtötték torkával-fülével, és még mindannyian élénken emlékszünk az egész cirkuszra. Ő a leginkább.

Mivel él velünk egy idős rizikócsoportba tartozó is, igyekszünk minimalizálni a fertőzés lehetséges veszélyét, az épelméjűségen lehetőleg belül maradva. Szóval nem fertőtlenítek percenként, meg ha leviszem a szemetet, utána nem dobom mosásba a holmim és állok neki azonnal hajat mosni, de nem igazán megyünk sehova (mármint emberek közé, mert a természetet nem hagyom), vásárolni is határozottan ritkábban, mint a boldog békeidőkben.


Kezet is mosunk, maszkot is hordunk, bár ez a hülye FFP2 maszk olyan hatalmas, hogy vagy a nyakamat veri, vagy kinyomja a szemem. És nem tudom, más hogy van vele, de én a maszkban se nem látok, se nem hallok, a levegőt nem kapok benne az már teljesen természetes.

Az elmúlt hetekben megnyitottak a sulik és az ovik is. Hurrá, örültünk, az első héten legalábbis. Aztán kezdődtek a bajok. Vagyis az egyre agyamentebb szigorítások.

Az általános iskola Covid-19 menetrendje már megszokottá vált. Nem tetszik, hogy a fele osztály van ott minden másnap, hogy a 15 gyereken kívül senki mással nem találkoznak, mert külön folyosókon vannak, külön bejáratokat használnak, külön udvarrészbe mehetnek, ráadásul nem is egyszerre, mert a szüneteket is eltolva oldják meg.

Egy oldalról ez jó, ha van egy pozitív eset, nem megy az egész suli karanténba. Másrészt a gyerekeknek már sok. Elég jól viselik úgy általánosságban, de mindehhez folyamatosan dolgozatokat írnak, hogy legyen elég jegy a záráshoz, ha megint lockdown lesz (és a hírek szerint közeleg), és még csak nem is sugdolózhatnak, se kaját nem cserélhetnek, még egy radírt se adhatnak kölcsön.

Az ösztönös mozdulatokat megtanulták visszafogni, csukott szájjal nevetni, köhögést és tüsszentést visszafojtani, nehogy megbélyegezzék őket. Az én meglátásom szerint ez rettenetes károkat okoz. És akkor jön a mém a médiában, hogy mi még milyen durván toltuk, mert simán befaltunk egy tortát, amit az ünnepelt körbefújkált… hát igen.

De minden napra jut valami szigorítás, új szabály, amit elfogadnak, hatályba lép, pár óra múlva lincshangulat lesz a szülők között, petíciók születnek, pár óra alatt elérik a kritikus minimum aláírást, a rendeletet hatályon kívül helyezik, újabb pár óra múlva más formában újra él… Ki a túró bírja ezt követni?

Először tesztelési lehetőség hetente egyszer ingyen 15 év felett a sulikban. Aztán már alatt is. Aztán heti kétszer, aztán kötelező, ha a gyerek beteg (ez annyira nem újdonság, és logikus is), de aztán már akkor is, ha tüsszent kettőt, végül most ott állunk, hogy húsvét után hetente kötelező akár tetszik, akár nem, akár beteg, akár megfázott, akár nem. Ez mai állapot, simán változhat akár óránként is.

Az óvoda se jobb. Ott mehet a gyerek ha csak enyhén megfázott, tesztelni kell, ha lázas is volt, aztán csak teszttel lehet menni, ha tüsszent kettőt, aztán nem kell teszt, ha otthon meggyógyul, csak akkor, ha tüsszögéssel akar menni oviba, aztán nem kell teszt, ha csak enyhe tünetei vannak… hát én már nem tudom követni.

Óvoda és iskola Covid-19 mellett - Bajorország

És maga a teszt.

A gyerekek tesztje egyelőre pont olyan, mint a felnőtteké. Van egy köpetteszt is, de nem mindenhol elfogadott, erre tehát még várunk. Ha azt elfogadják, tőlem tesztelhetnek naponta.

Amit elfogadnak, az a pcr és a gyorsteszt. De amíg 6 éven felülieknek megcsinálják a kialakított központban, a patikában, addig 6 év alatt csak a dokinál, időpontra. Vagyis annyira nem gyors, garancia nincs ugyanis, hogy még aznapra kapunk lehetőséget…

Aztán iskolásoktól felfelé heti egy (néha kettő) teszt (pcr és gyorsteszt is) ingyenes. Kivéve az ovisoknak, nekik csak a pcr teszt ingyenes, a gyorsteszt a rendelőben már 50 euró. Tehát nem elég, hogy nem biztos, hogy lesz aznapra időpont, még vagy kivárom a 2 napos eredményhirdetést, vagy fizetek 50 eurót. Hááát…




De nem ezen tombolok. Kifizetném, várnék is, akármelyik megfelel. Ami nem felel meg, hogy egészséges a gyerek. Mi is. Senkinek semmi tünete nincs. Aláírom, hogy a gyerekek átvészelik tünetek nélkül (bár ennek némileg szerintem ellentmond, hogy azt harsogják mindenhol, hogy egyre több gyerek köt ki az intenzíven), de mi nem vészelnénk át. A hivatalos indok pedig ugye az, hogy fertőzni ők is tudnak. Ha pedig fertőz akár tünetmentesen is, mi megbetegszünk, legalább egyikünk.

Azzal tehát egyetértek, hogyha a gyerek kicsit beteg, maradjon otthon. Azzal is egyetértek, hogy ha nagyon beteg, teszteljék, ha valaki kontakt személy, teszteljék. De hogy egy egészséges gyerek orrában és szájában turkáljanak, az nem tetszik. Különösen, hogy megkaptuk a módszertani levelet, amely szerint nekem, az anyjának kellene egy 3 évest felkészítenem, mégpedig azzal, hogy ez nem fog fájni, gyorsan túl leszel rajta.

Én ezt komolyan ígérjem meg? Amikor mindenkinek más, az se mindegy, ki veszi le a mintát? Nem mindegy a gyerek tűrőképessége, konkrétan minden egyes mozzanat eltérő lehet? Hát én nem tudom megígérni. A semmiért.

Gyerektelen persze nem érti. Akinek nagyobb a gyereke, az se. És az sem, akinek van olyan szerencséje, hogy a gyereke könnyedén veszi az ilyesmit. Én nem tartozom közéjük. Sajnos vagy sem, ez van, és amíg tudom, védem a gyerekeimet, mert az anyjuk én vagyok, és kutya kötelességem számukra a lehető legkisebb rosszat (ha már a lehető legjobb nem létezik) választani.

A hab a tortán a szomszédom volt. Aki köhög, náthás, hőemelkedése van, de vett be lázcsillapítót, és mezei maszkban elment dolgozni (kötelező lenne az FFP2). És bár neki ingyenes a gyorsteszt is a patikában, időpont nélkül, ő fél a teszttől, tehát nem teszteltet. Szíve joga, én biztosan nem dobálom meg ezért kővel. Egészen addig, amíg le nem ordítja a fejem, hogy a 3 évest el kell vinni tesztelni, akkor is, ha (mindenki) egészséges.

Talán mert gyerek, és azt teszi, amit mondanak? Mert nincs saját joga eldönteni? Mert a felnőttnek van? Tőle nem felelőtlen tünetekkel menni dolgozni? De a gyereket tünetek nélkül nem teszteltetni már felelőtlen? Ez egy önmagából kifordult világ.

A csekély mozgásteremben a döntésem az, hogy az iskolás tehát nem fázhat meg, mert ott nem opció, hogy nem megy suliba, de az ovi itt nem kötelező, a kicsi nem megy, amíg egy szabály legalább 2 napig érvényben nem marad. Aztán úgyis megváltoztatják.

*Itt nem csak tartományonként, de városonként, és ovinként is eltérő a helyzet. Ez a saját tapasztalatom és véleményem.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!