Együttműködési szerződés a gyermekjogok hatékonyabb érvényesítése érdekében

Együttműködési szerződést kötött az ombudsman és az UNICEF magyar bizottságának vezetője a gyermekjogok hatékonyabb érvényesítése érdekében kedden Budapesten.

Székely László, az alapvető jogok biztosa elmondta, hogy a gyakorlatban már működő közös munka megerősítését, továbbfejlesztését szolgálja a világszervezet szakosított intézményével kötött együttműködési szerződés, amelyet az ENSZ gyermekjogi egyezményének negyedszázaddal ezelőtti megszületése alkalmából írtak alá.

Hozzátette, ez az egyik leguniverzálisabb egyezmény, ahhoz eddig a Föld mintegy 190 országa csatlakozott, ez rögzíti a gyermekek jogait és az államok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Kitért arra, hogy az emberi jogok tisztelete a gyermekjogok elismerésével kezdődik.

A gyermekek jelenének, a jövő felnőtt társadalmának védelme és jogainak garantálása közös felelősségünk – hangsúlyozta az ombudsman, aki elmondta azt is: kiemelt feladata a gyermekjogok védelme, amelyet hivatala nemcsak az egyéni panaszokra reagálva, de proaktív módon is igyekszik ellátni.

Felidézte, több éve gyermekjogi honlapot és saját Facebook-oldalt működtet a hivatal, és évente indul hivatalból egy-egy időszerű kérdéskörre összpontosító gyermekjogi vizsgálat. Az idén ennek középpontjában a gyermekvédelmi rendszer átalakítása, a gyermekbántalmazást megelőzésére szolgáló jelzőrendszer működése áll.


Székely László kiemelte: a gyermeki jogok hazai érvényesülése terén jelentős változást és nagy kihívásokat jelent a gyermekvédelmi szolgálat reformja, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy a védelembe vett gyermekek minél kevesebb időt töltsenek nevelő otthonokban és minél többen minél hamarabb nevelőszülőkhöz kerüljenek.

Danks Emese, az UNICEF magyar bizottságának ügyvezető igazgatója a negyedszázaddal ezelőtti nemzetközi egyezmény megszületése óta világszerte elért eredményeket ismertetve elmondta: ez idő alatt a gyermekhalandóság mintegy felére csökkent, hozzávetőleg 90 millió gyermek az egyezményben rögzítettek érvényesülésének köszönhetően megélte az 5. születésnapját.

Ám még 2012-ben is több mint 6 millió kisgyermek hunyt el azért, mert esélyt sem kapott az élethez, a fejlődéshez, ami azt is jelenti: naponta átlagosan mintegy 18 000 kisgyermek hal meg olyan okok miatt, amelyek már szerény anyagi eszközökkel is kiküszöbölhetőek lehetnének.

A gyermekmunkára kényszerülők, kényszerítettek aránya világszerte 15 százalék, a lánygyermekek 11 százalékát adják férjhez, gyerekek milliói szenvednek erőszaktól, kegyetlen, megalázó bánásmódtól, elhanyagoltságtól a családban és az oktatásban, 230 millió olyan gyermek van, akit nem anyakönyveznek, így sokkal nehezebben férhet hozzá az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz.

Együttműködési szerződés a gyermekjogok hatékonyabb érvényesítése érdekében

Ugyanakkor negyedszázad alatt 1,9 milliárd ember került jobb higiéniai körülmények közé a javuló csatornázásnak, vízellátásnak köszönhetően, és 37 százalékkal csökkent a hiányos táplálkozás miatt fejlődésben visszamaradó gyermekek száma – ismertette a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet: a nélkülözés világszerte nem egyenlően oszlik el.

Danks Emese a magyarországi viszonyokról szólva elmondta: a gyermekhalandóság negyedszázad alatt 65 százalékkal csökkent, 1990-ben 1000 élve születésre 19 gyermekhalál jutott, ma 6, ami hasonló az új-zélandi, a kubai vagy a montenegrói adatokhoz, de elmarad Luxemburgtól vagy Izlandtól, ahol 2 gyermek hal meg 5 éves kora előtt.

Ugyanakkor az anyai halálozás aránya Magyarországon négyszerese a környező országokénak.

A szakember szóvá tette, hogy a hazai adatok bizonyos vonatkozásokban hiányosak: keveset tudni például a gyermekek alultápláltságáról, fejlődési rendellenességeiről, csupán arról vannak megbízható adatok, hogy a csecsemők 9 százalékának születési súlya alacsony.

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes a rendezvényen azt emelte ki: jól átgondolt külső segítség nélkül a cigányság nem jut ki a “rendszerszintű hátrányok” csapdájából.

A biztoshelyettes beszélt arról, hogy a többségi társadalomtól jelentős mértékben elszakadt cigányság több szempontból is csapdahelyzetbe került. Az egyre alacsonyabb foglalkoztatottság, iskolázottság, társadalmi státus lefelé irányuló spirálja nehezen megállítható.

A munkanélküliség egyik fő oka az alacsony képzettség, ugyanakkor egy családban csak akkor tanulhatnak, ha van, aki a keresetéből eltartja az iskolába járót. Az alacsony foglalkoztatottság egy másik oka az előítéletesség, ami tovább erősíti a rendszerszintű hátrányok visszahúzó erejét.

Ebbe a kedvezőtlen tendenciába illeszkedik a cigánygyermekek oktatásával kapcsolatban “az egyes intézmények közötti sajátos munkamegosztás, hogy ilyen semlegesen fogalmazzak” – jegyezte meg Szalayné Sándor Erzsébet.




Hozzátette: sajátos módon a szegénység – amely azt gondolnánk, hogy nem kedvez a gyermekvállalásnak – magas gyermekszámmal párosul, talán, mert sokak életének ez ad egyedül értelmet, miközben a viszonylagos jólét éppen, hogy nem kedvez a gyermekvállalási kedvnek.

Ezeknek a kedvezőtlen jelenségeknek a feltárásában segíthet az UNICEF-fel közös munka – mondta a nemzetiségi biztoshelyettes.

Forrás: MTI



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!