Az evolúció valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban

Az evolúció eddig ismert, valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban: a kézben egy időre kialakulnak, majd születés előtt többségében eltűnnek a gyíkokéra emlékeztető extra izmok.

Az evolúció valószínűleg legősibb maradványát fedezték fel az emberi magzatban
Rui Diogo, Natalia Siomava and Yorick Gotton: Scan of a the left hand, showing the dorsometacarpales

Egy új orvosi tanulmány eredményei szerint magzati korban az anyaméhben még olyan, gyíkokra jellemző izmok is vannak a kezünkben, amelyeknek a legtöbbjét születésünk előtt elveszítjük.

Ez valószínűleg az egyik legrégebbi evolúciós maradvány, amit eddig emberben láttak, mondják a biológusok a Development folyóiratban megjelent tanulmányban. 250 millió évesnek datálják őket, vagyis abból a korból származnak, amikor a hüllők emlősökké alakultak.

Ami nem világos, hogy az emberi szervezet miért építi fel, majd tünteti el ezeknek az extra izomstruktúráknak a többségét még a születés előtt. A biológusok szerint ez a fejlődési lépés lehet talán az, amely a hüvelykujjat annyira ügyessé teszi. A hüvelykujj ugyanis a többi ujjal ellentétben extra izommal rendelkezik.

Előfordult már, hogy gyerekeknél és felnőtteknél is extra ujjat vagy kézizmot találtak, de sosem a teljes ősi izomstruktúrát, amit a biológusok akkor láttak, amikor 7 és 13 hetes terhességi kor közötti magzatokról készített 3D-s felvételeket vizsgáltak.


Ha ez megmarad, akkor a végtag deformitásához vezethet. A tudósok szerint amit a 15 fejlődő magzatnál találtak, segíthet megvilágítani ezeket a születési rendellenességeket.

Dr. Rui Diogo vezető szerző (Howard University, USA) szerint a hüvelykujjunk felé sok izom vezet, amelyek a precíz finom mozgásokat lehetővé teszik, de a többi ujjhoz vezető izmok közül sokat elvesztettünk. Az evolúciónk során nem volt rájuk nagy szükségünk, mondja.

Felesleges testrészek?

Dr. Diogo azt mondja, az ősi kézizmok időleges fennmaradása sokkal meglepőbb, mint más evolúciós maradványoké, amilyen a felesleges vakbélnyúlvány, bölcsességfogak, vagy a farokcsont.

“Ezeket az izmokat mintegy 250 millió évvel ezelőtt elvesztettük” – mondta Dr. Diogo. “Semmilyen kifejlett emlős, egyetlen patkány, vagy kutya sem rendelkezik ezekkel az izmokkal. Ez valóban lenyűgöző. Ez valóban iszonyú régen volt.”

“Korábban jobban értettük a halak, békák, csirkék, egerek korai fejlődését, mint a saját fajunkét, de ezek az új technológiák lehetővé teszik, hogy az emberi fejlődést sokkal részletesebben megfigyelhessük.”

Dr. Segio Almécija antropológus, aki a majmok és az ember evolúcióját vizsgálja (Amerikai Természettudományi Múzeum), azt mondta, ezek az eredmények mélyebb ismereteket szolgáltatnak az ember fejlődéséről, de sok kérdést is felvetnek.

“Ennek a tanulmánynak az az újdonsága, hogy lehetővé teszi számunkra, hogy precízen lássuk, a fejlődésünk során pontosan mikor tűntek fel vagy vesztek el egyes struktúrák” – mondta.

“Felveti azt a kérdést, hogy mi mindenünk hiányozhat még? Mit fogunk találni, ha a teljes emberi testet átvizsgáljuk a fejlődése alatt ilyen részletességgel? Mi okozza az egyes struktúrák eltűnését, majd újra megjelenését? Most már látjuk, hogyan történik, de hogy miért?”

A scan of a baby's muscles in the foot
Rui Diogo, Natalia Siomava and Yorick Gotton

A biológusok most az emberi test egyéb részeinek alapos vizsgálatát tervezik. Már megvizsgálták a lábakat, és tudják, hogy extra izmok fejlődnek majd tűnnek el, amíg a magzat az anyaméhben fejlődik. A majmoknak ezek az izmaik még megvannak, és használják is a mászáshoz, fogáshoz.

Forrás: BBC, Development


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!