Eldöntött tény, hogy a bárányhimlő elleni védőoltást 13 és 16 hónapos korban kapják meg a gyerekek attól a pillanattól kezdve, amint kötelezővé válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekorvosok ezzel maradéktalanul egyet is értenének.

A gyermekorvosok szerint az lenne a legideálisabb, ha az oltást 15 és 18 hónapos korban, más oltásokkal együtt adnák be a gyerekeknek. Ahogy eddig is tették, sok éve már, szülői kérésre, és úgy, hogy előtte a szülő megvette a vakcinát.

Ez így volt már 8 évvel ezelőtt is, amikor én adattam be a lányomnak ezt a védőoltást. Ő azóta sem kapta el a bárányhimlőt, mondjuk bárányhimlő-partin sem járt, de bárányhimlős gyerek nem is egy volt a közelében.

Ez tehát egyrészt egy megszokás, kialakult rend, másrészt más országokban vegyes ez a rend, pl. Németországban az első adagot 11-14 hónapos korban az MMR oltással együtt, a másodikat 15-23 hós kor között adják úgy, hogy a két oltás között 6 hét elteljen.

A gyermekorvosok véleménye hiába eltérő, az egészségügyért felelős államtitkár egyértelműen közölte, hogy nem változtatnak a védőoltás időpontján, és ezt ősszel fogják bevezetni.


Abban sincs egyetértés, hogy előnyökkel jár-e, ha több oltóanyagot egyszerre adnak be, vagy jobb elkülöníteni a védőoltásokat, hogy pontosabban lehessen megállapítani, hogy egy esetleges szövődményt mely oltás okozta.

Máshol és a magyar gyerekorvosok nagy része szerint is vannak oltások, amelyek szakmailag nyugodtan adhatóak együtt, és bizonyítottan jobb az immunválasz, eleve rendben van, hogy bizonyos oltások alkalmával egyszerre akár 6 betegség ellen immunizálnak. Ez egyébként is évek óta bevett gyakorlat.

Nincs változás az ősztől kötelezővé váló bárányhimlő elleni védőoltás beadásának tervezett időpontjában

Nincs változás az ősztől kötelezővé váló bárányhimlő elleni védőoltás beadásának tervezett időpontjában, így azt szeptembertől 13 és 16 hónapos korban adják be a gyermekeknek – nyilatkozta az országos tisztifőorvos szerdán az MTI-nek.

Bárányhimlő elleni védőoltás

Müller Cecília elmondta, a szakmai álláspont szerint a legjobb, ha a lehető legkorábbi életkorban kapják meg a gyerekek a védettséget, akkor, amikor az anyai immunvédelem már nincs jelen a kisgyermek szervezetében, tehát a védőoltás hatásos és hatékony.

A bárányhimlő elleni védettség kialakulásához két oltásra van szükség, ezért az első oltást a szeptember 1-je után már a 13 hónapos életkort betöltött gyerekek kapják, így szeptember-október-novemberben mintegy 24 ezer gyermeket oltanak be, majd decemberben további 16 ezren kapják meg a vakcinát.

Arra a felvetésre, hogy a Házi Gyermekorvosok Egyesülete szerint jobb lenne, hogy a vakcinát 15 és 18 hónapos korban, más oltásokkal együtt adnák be, Müller Cecília azt mondta, azért döntöttek az oltás külön időpontban történő beadásáról, hogy az oltáshoz köthető, bármiféle esetleges reakciót pontosan be lehessen azonosítani.

Hozzátette: a kötelező védőoltásokért az állam felelősséggel tartozik, ezért is indokolt a kiemelt figyelem.

A szakember elmondta, a bárányhimlő (varicella) az egyik leggyakoribb és az egyik legragályosabb, cseppfertőzéssel terjedő betegség, Magyarországon évente 28-52 ezer beteget regisztrálnak.

Áprilisban jelentette be az egészségügyért felelős államtitkár, hogy idén szeptembertől kötelező védőoltás lesz a bárányhimlő elleni vakcina, amelyre 1,3 milliárd forint költségvetési forrás jut.

A bárányhimlő elleni védőoltással tizenkettőre bővült az életkorhoz kötött kötelező védőoltások száma.

Ezek:

  • a gümőkór (tbc),
  • a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs (tetanus),
  • a járványos gyermekbénulás,
  • a mumpsz, a kanyaró, a rózsahimlő (rubeola),
  • haemophylus influenzae b (Hib),
  • a hepatitis B,
  • a pneumococcus baktérium
  • és a szeptembertől bevezetendő bárányhimlő elleni oltás.

Forrás: MTI


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!