Táppénz koronavírus idején – 2020. márciusában

Teljesen érthető módon aggódnak a családok, hogy miből, meddig, milyen kínok árán fognak megélni, amíg végre lecseng az őrület. Egyes országok eltérően reagálnak erre a kérdésre, de a magyar anyukák (anyagi szempontból) leggyakoribb kérdése, hogy jár-e táppénz koronavírus-veszély miatt otthon maradó, egyébként egészséges gyermek után.

A rövid válasz, hogy sajnálatos módon nem. Nincs lehetőség (jelenleg, 2020. március közepén) jogszabály híján táppénzre vetetnie magát annak az anyukának, vagy apukának, akinek a gyermeke egészséges ugyan, de a koronavírus által okozott helyzet miatt nem mehet sehová, és a korára való tekintettel felügyelet nélkül nem hagyható.

Természetesen kétgyermekes anyaként mélyen átérzem a pánikot, enni, számlákat fizetni továbbra is kell, és gyakran a félelem jogos, hogy ha nem tudunk dolgozni menni, nem lesz pénz, és egy idő után már talán munkalehetőség sem.

Egyelőre mégis ez a helyzet, amivel szembe kell nézni, az egyértelmű javaslatok mellett, hogy a nagyszülőket ne vegyük igénybe a kicsik felügyeletére, home office nélkül más megoldás nem nagyon van, mint hogy az egyik szülő otthon marad. De nem táppénzen.

Az EMMI erre vonatkozó állásfoglalása szerint a jelenleg hatályban lévő jogszabályok értelmében erre egyelőre nincs lehetőség. A táppénz célja, hogy a keresőképtelenség idejére járó kiesett jövedelmet egy meghatározott mértékig pótolja a biztosítási feltételek megléte esetén. Ez a helyzet azonban az egészségbiztosításról szóló jogszabályok szerint nem esik a keresőképtelenség kategóriájába.


A keresőképtelenségről a koronavírussal kapcsolatban:

az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit

  • közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap,
  • vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek,
  • továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Ezenkívül az előbbiekben hivatkozott Ebtv. 44. § d) és e) pontjai szerint keresőképtelen a szülő

  • a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • és az a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.

Az iskolák és óvodák bezárása miatt a gyermek felügyeletét másképp megoldani nem tudó szülő tehát nem minősül keresőképtelennek, ezért neki táppénz nem adható. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 70. § kimondja, hogy:

a járványügyi elkülönítés, a járványügyi megfigyelés és a járványügyi zárlat, továbbá a járványügyi ellenőrzés idején az azok végrehajtásával összefüggésben felmerült, a fertőző betegnek, illetve a kórokozó hordozónak fel nem róható, szükséges és indokolt költségeket és a társadalombiztosítási jogviszony alapján meg nem térülő kiesett munkajövedelmet az állam a fertőző beteg, illetve a kórokozó hordozó részére megtéríti.

A telefonos kérdésre adott válasz alapján a megoldást a munka törvénykönyvének rendelkezései között kell keresni (pontosan: Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény)

Ami ezek alapján lehetőségként marad a szülőknek, ha a home office nem jöhet szóba, az az évi rendes szabadság, vagy annak kimerülése esetén fizetés nélküli szabadság igénybe vétele.

Táppénz koronavírus idején - 2020. márciusában

A szülő természetesen továbbra is táppénzre mehet, ha a gyermeke beteg, akkor is, ha nem hozható összefüggésbe a koronavírussal. Ahogy akkor is, ha a gyerek koronavírus-fertőzés (gyanú, eshetőség) miatt házi karanténba kényszerül, vagy a fertőzéssel kórházban fekszik.

Annak a szülőnek tehát, aki azért nem tud dolgozni menni, mert járványügyi megfigyelés alatt, otthoni, önkéntes karanténban van, vagy a gyereket nem tudja kire bízni, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nincs lehetősége táppénzre menni. Ha a munkáltató saját jószántából nem dönt úgy, hogy a kényszerhelyzetre tekintettel biztosítja a bér további folyósítását, akkor ez mindenképpen jövedelemkiesés.

Más országokban erre vannak állami kísérletek, hogy megoldást találjanak arra, hogy a szülők otthon tudjanak maradni, de éhen se haljanak.


Célszerű lenne a Munka Törvénykönyvének módosítása

A koronavírus terjedésével olyan korlátozó intézkedésekre lehet számítani, amelyek befolyásolják a munkavállalók keresőképességét, ezért rendezni kellene egyebek mellett a home office, valamint a munkavállaló munkavégzés alóli mentesülésének szabályozását, akár a Munka Törvénykönyvének határozott időre szóló módosításával, akár rendeleti úton – vélekedik a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben felidézik: akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, az keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.

Ugyanakkor, amennyiben a munkavállaló járványügyi megfigyelés alatt áll, ám a munkavégzéstől nem tiltották el, nem számít keresőképtelennek, akkor nem jár neki táppénz sem. Ebben az esetben az alkalmazott fizetett szabadságot vehet ki, illetve a munkáltatóval egyeztetve élhet a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségével, az utóbbi két esetben azonban a dolgozó elesik az adott időszakra járó munkabérétől.




A munkáltató is dönthet úgy, hogy alapbér fizetése mellett a munkavállalót egy időre felmenti a munkavégzés alól, munkaidőkeretnél pedig a beosztást úgy módosítja, hogy a munkavégzésre később kerüljön sor, továbbá szabadságra is küldheti az érintett alkalmazottat.

Mindezek mellett a munkáltató a munkavállalóit a járvány idejére otthon végzett munkára (home office) is kötelezheti. Fontos azonban tudni, hogy ha a home office-t a munkáltató egyoldalú intézkedésként rendeli el, akkor annak az éves felső korlátja főszabály szerint 44 munkanap vagy 352 munkaóra.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a szabályok szerint nem számít keresőképtelennek az a szülő, akinek gyermeke olyan óvodába, iskolába jár, amelyet járványügyi intézkedés érint, illetve ahol az adott intézmény csak javasolja a szülőknek, hogy gyermekeiket ne vigyék az adott közösségbe. Ebben az esetben szintén a fizetett szabadság, a különös méltánylást érdemlő ok miatt indokolt távollét, illetve megegyezés szerint fizetés nélküli szabadság lehet a megoldás.

A közlemény idézte Simon Emese Júliát, a BDO Legal partnerét, aki elmondta: a szabályok szerint ha egy szülő egy hosszabb iskolabezárás idejére nem tudja másra bízni gyermeke napközbeni felügyeletét, a home office nem megoldható és a munkáltató sem vállalja önként a bérfizetést a távollét tartamára, akkor vagy feléli éves szabadságkeretének jelentős részét, vagy az intézkedéssel érintett időszakra nem számíthat jövedelemre. Nem kizárt azonban a jogszabályok módosítása a közeljövőben – tette hozzá a szakember.

Forrás: MTI, Táppénz – Információs összefoglaló EMMI



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!