A kérdés, hogy „vajon tényleg nem szeret a gyermekem?”, szíven ütött. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy aki kérdezte, az mennyire gondolta komolyan a kérdést.

Több kismamától hallom, hogy a kicsi isteníti az apját, inkább a nagymamával szeret lenni, nekik örül. Ez azonban nem egyenlő azzal, hogy a gyermek nem szereti az édesanyját.

Könnyű rámondani azonnal, hogy az anya féltékeny. Bizonyos fokig nyilván van benne féltékenység is, hiszen jó ideig a baba csak vele volt, csak őrá nézett imádattal, csak őt várta.

Akikkel beszéltem, inkább értetlenek, nem értik a változást, azt hiszik, valamit elrontottak, és talán elvesztették a gyermek szeretetét. Pedig nem rontottak el semmit.


Ahogy a gyermek nő, fejlődik, játszik, járni tanul, kinyílik a világ. Sok esetben ebben a kinyílt világban nem az édesanya az, aki folyamatosan játszik vele, és semmi kellemetlent nem tesz. [Nálunk pl. a körömvágás az ilyen kellemetlen dolog. 🙂 ]

Egész mást enged meg az apa, teljesen mást lehet a nagymamával, nagymamánál csinálni. Anya pedig hozza a szabályokat, határokat, korlátokat, és ő a rossz zsaru, aki még be is tartatja azokat.

Honnan jön a gondolat, hogy nem szeret a gyermekem?

Pl. ha másnál van, és anyja érte megy, nem mutatja az örömét, sőt, akkor kezd el sírni. Ha át akarja venni másnak a karjából, a kicsi elfordul, nem nyújtja a kis karjait. Utána sem néz, ha kimegy a szobából, fel sem tűnik (látszólag), ha visszamegy.

Ezek a „jelek” egyáltalán nem azt jelentik, nem arra utalnak, hogy a gyermek már nem szereti az anyját. Egyszerűen akivel éppen van, amit éppen csinál, abban az adott pillanatban érdekesebb, még csak nem is többet, hanem mást nyújt, mint az édesanyja.

Ami érdekes, figyelemfelkeltő, azt meg kell élni, meg kell tapasztalnia a babának, hiszen az viszi előre a fejlődés útján. Fontos, hogy mással is legyen, mást is szeressen, mással is tapasztaljon akár teljesen más dolgokat.

Ettől ő több lesz, ügyesebb, fejlettebb, és az érzései sem lesznek kevesebbek, sőt, amikor megunja az újdonságot, az anya biztonsága, „megszokottsága” csak még vonzóbb, megnyugtató lesz a számára.


Egy nagyon fontos dologgal muszáj tisztában lenni

Ha a gyermek tud szeretni mást, ki is mutatja, azaz képes a szeretetre, akkor nyilvánvaló, hogy attól tanulta meg, akivel a legtöbb időt töltötte, aki gondoskodik róla, aki állandóan jelen van az életében. Ez pedig (általában) az édesanyja.

Az, hogy másnak (is) örül, szeret mással lenni, nem fél, azt jelzi, hogy biztos önmagában, az édesanyja szeretetében, törődésében, és közben élvezi, hogy tudja, más is szereti, és másképp szereti.

Nem szeret a gyermekem

Abban a pillanatban, hogy hosszabb időre kell elválni, esetleg idegenek közé kerül (bölcsi, ovi), újra az édesanya lesz az első számú kedvenc. De sok esetben nem is kell addig várni. A legfontosabb személy, akit feltétel nélkül mindig szeret, az az édesanyja.

És bár nyilvánvaló, hogy a szoptatás különleges köteléket hoz létre, ez nem csak az anyatejes babákra igaz, hanem minden kisbabára. A szoptatás nem minden, nem az az egyetlen mód, ahogy a köteléket szorosra lehet fűzni.

Ilyen alapon minden anyuka szoronghatna, akinek a gyermeke heteket, hónapokat töltött inkubátorban, kórházban, és nem voltak első pillanatok, érintések. A gyermek mégis tudja, érzi, hogy ki az édesanyja, ki gondoskodik róla, ki óvja és félti őt.

Ha az anya visszamegy dolgozni, és emiatt kell a kicsinek akár rokonhoz, ismerőshöz, akár bölcsibe, oviba mennie, és anya már nincs ott minden pillanatban, akkor azt a gyermek egy válságnak élheti meg, és alkalmazkodnia kell az új helyzethez. A babák ilyenkor különböző módokon reagálnak.

A reakciót a baba válságának fényében kell nézni, nem magunkra venni, és nem aggódni azon, hogy többé már nem szeret. A hosszú távú kapcsolatot nem fogja befolyásolni. Ha továbbra is ott van az édesanyja neki, és amikor vele van, az minőségi idő, akkor minden rendben lesz, még ha nem is úgy, ahogy előtte.


One Response

  1. Olsovszky Tímea

Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!