Piszénpisze.hu  »   Gyermeknevelés  »   Hová lettél te, a nő, az ember?

Comments

Hová lettél te, a nő, az ember? — 5 hozzászólás

  1. Minden szava igaz, kivétel a jókislány nálam. Én nem akartam megfelelni normáknak, nem éltem jókislányként sohasem. Mégis hiányzik, hogy elmenjek itthonról, hogy kikapcsolja, hogy csak én legyek a fontos magamnak. De nem megyek, mert ha elmennék is egy kékszemű angyalkán járna az eszem, aki talán sír nélkülem. (meg rajtam nem öt kiló maradt, tehát nem is lenne mit felvennem :D)

  2. “Amikor nem csak egy kósza mondatot mersz elejteni, hogy valami nem kerek, hogy nem vagy jól, hogy kezd sok lenni, sőt már régóta sok, és az erőd utolsó cseppjeit éled éppen fel, hanem ki mered mondani, hogy most hallgass meg, ne bírálj, ne kelljen magyarázkodnom, minden véleményemet, döntésemet, érzésemet megindokolnom, amikor sajnálhatod és sajnáltathatod magad, ha úgy esik jól, amikor nem kell cserében meghallgatni a másik nyomorát, csak mert úgy illik, és mert te jó kislány vagy. Most te akarsz következni, nem érdekel más, nem akarsz színlelni, hogy jól vagy, hogy boldog vagy, és minden kerek.” Számomra ez volt a lényeg. Pontosan ezt érzem. Köszönöm. R.

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.