Az anyatej hőkezelése megfelelően: pasztörizálás

Az adományozás céljából felajánlott anyatej hőkezelése feltétlenül szükséges, hiszen a leginkább védtelen, kis súlyú újszülöttek és koraszülöttek kapnak belőle.

(Az otthon, saját babának később adott lefejt anyatejet nem szükséges hőkezelni, de ha szeretnéd, megteheted, nem csak ipari környzeteben van rá lehetőség. Mi több, nagyon egyszerű.)

A bőrön teljesen normális és természetes módon többféle kórokozó, például baktérium él. Ez nem okoz gondot, viszont amikor anyatej adományozására kerül a sor, akkor a fontossága feértékelődik, hiszen egy idegen, legvalószínűbb esetben egy kis súllyal született, koraszülött baba fogja megkapni.

Ehhez az első lépés, hogy az anyatejet adó anyuka fertőtleníti a kezét és a mellét is, nem csak a mellszívót és az edényeket, amelyekbe a lefejt anyatej kerül. Ha ezt nem tenné, akkor a fejés és a későbbi tárolás során akkora mennyiségű baktérium kerülhetne a leadott anyatejbe, amekkora már káros lehet azokra a babákra nézve, akikhez a tejet a későbbiekben eljuttatják.

Így tehát az anyetej hőkezelése elsődleges fontosságú feladat, és erről egy jelenleg is hatályos rendelet is született, amely így szól:


A 18/2002 (XII.28) ESZCSM rendelet:

„3§ (3) Az adományozás céljából felajánlott anyatej megfelelő hőkezeléséről az anyatej átadását megelőző szűrővizsgálat elvégzésének kötelezettségétől függetlenül gondoskodni kell.”

Anyatej hőkezelése

A pasztörziálás

A pasztörizálás (jelen esetben az anyetej hőkezelése) alatt egy olyan élelmiszer technikai módszert értünk, amelynek során az anyatejet hirtelen és rövid ideig felmelegítik 60-90 (anyatej esetén ez konkrétan 65) Celsius fok közötti hőmérsékletre, majd gyorsan lehűtik, ezáltal csökkentve a benne található mikroorganizmusok számát.

A pasztörizálást mint eljárást Louis Pasteurnek és Claude Bernardnak köszönhetjük, akik megállapítása szerint ez a módszer növeli az adott termék eltarthatóságát is. Fontos részlet, hogy nem sterilizálják az anyatejet, nem is akarják az összes benne található mikroorganizmust kiirtani, ehelyett csak a mennyiségüket csökkentik le annyira, hogy ne fertőzzenek.

Ennek a módszernek az elődje a sima forralás volt. Ez logikusnak tűnik, hiszen a forralás után a kórokozók nagyrésze elpusztul, és az orvosoknak sem sikerült a felforralt anyatejből semmit sem kitenyészteni. Jól hangzik. Egészen addig, amíg ki nem derült, hogy nem csak a kórokozók, de az anyatej értékes összetevői is elpuszultak a forralás következményeként.

Az anyatejben mindenféle fontos anyagok találhatóak, immunanyagok, telítetlen zsírsavak, neuroaminosavak és egyebek, amelyeket a forralással elpusztítottak. Meg kellett találni azt a hőfokot, amelyen még megmaradnak ezek az anyagok, de a kórokozók nagy része nem éli túl, és nem marad fertőző képes. Ez a hőmérséklet lett a 65 Celsius fok.

Amennyiben az anyatej hőkezelése 65 Celsius fokon történik, a normálisan előforduló (és galibát nem okozó) kórokozók minimális számban lesznek már csak jelen, de az értékes immunanyagok és enzimek károsodás nélkül megmaradnak, az anyatej pedig 2 és 5 fok között tárolva két hétig (14 napig) eltartható lesz, és minőségre a lehető legjobb lesz az anyatejet megkapó kisbaba számára.

Anyatej hőkezelése otthon

Az anyatejet házilag is lehet pasztörizálni. Ehhez nem kell sok minden, egy tűzhely, egy vizes edény, és jól jön a hőmérő is. A vizet gyöngyözésig melegítjük, vagy megmérjük pontosan a hőfokát, ha van hozzá eszközünk, beletesszük az anyatejet tartalmazó üveget úgy, hogy a víz kívül az anyatej szintjéig érjen, és benne hagyjuk nagyjából fél órát. Fontos, hogy a víz ne forrjon, mert az már sok lesz az anyatej alkotóelemeinek.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!