A túletetett baba – Honnan tudjam, hogy túletetem?

Az etetés, legyen anyatejes vagy szoptatott a baba, sok aggodalomra adhat okot. Sokan félünk attól, hogy nem eszik eleget, ugyanennyien attól, hogy túl sokat kap, és úgy általában, az evés mennyisége, és valljuk be, az anyatejnél a minősége is kérdéseket szül.

Én legalábbis többször megkaptam, hogy hú, milyen jó tejed van, vagy pont az ellenkezőjét, általában még aznap, hogy egyél több húst, hogy jobb legyen a tejed. És mindezt persze a baba kinézetéből állapították meg jóakarók, attól függően, hogy a saját tapasztalatuk (elvárásuk) szerint hogyan kellene kinéznie egy egészséges, jól fejlett, eleget és jól evő csecsemőnek.

Ez pedig kultúránként is eltérő, nem csak generációnként. A különböző kultúrák mást gondolnak helyesnek arról, hogy a babának mennyit kell ennie, hogy kell kinéznie, mondja Alanna Levine is, aki a New York-i Orangeburgban dolgozik gyermekorvosként. Egyes szülők szerint egy husi baba néz ki jól, míg mások egy husi babából már egy túlsúlyos tinit vizionálnak.

Rengeteg időt és főleg energiát áldozunk arra, hogy a baba biztosan megfelelő mennyiségű táplálékhoz jusson. Első gyermekes szülőként (néha második gyermekesként is…) nehéz eldönteni, hogy mennyi is az elég, mikor kevés és honnan túl sok. Beszélhetünk egyáltalán túletetett babáról?

Tapasztalat, értő segítség és önbizalom hiányában könnyű megkísérelni “rávenni” a babát, hogy annyit egyen, amennyi a nagykönyv / anyós / szomszéd néni vagy akárki szerint megfelelő mennyiség, és elvenni tőle vagy tömni még egy kicsit a biztonság kedvéért. Vezethet-e ez a jó szándékú, de téves út a baba túletetéséhez?


Bár a csecsemők egészséges kinézetével szemben tanúsított elvárás kultúránként eltérő, etetéskor mégis csak néhány szempontot kell szem előtt tartani.

A mumus – a túletetett baba

Vajon túl tudom-e etetni egyáltalán a babát? Ez a kérdés a sok egymással ellentmondó információnak, véleménynek köszönhetően előbb-utóbb utolér minket. A nem eszik eleget – túl sokat eszik körforgásából egy idő után eljutunk a kérdésig: tényleg kívülről, egy kívülállónak kell jobban tudnia és megmondania, hogy az én gyerekem mikor és mennyire éhes?

Hiszen mi, felnőttek sem eszünk mindig ugyanannyit, nem lehet kijelenteni, hogy minden reggel pont ugyanannyit kívánunk, vagy hogy este pont annyira akarunk jóllakni, mint délben. A baba napirendje és tevékenysége ugyan eltér a miénktől, de a képessége ugyanúgy megvan, hogy tudja, mikor éhes, mikor kér még, mikor lakott jól. (Aztán felnőve elfelejti, ahogy mi is…)

Ennek a képességnek megfelelően a baba eszik (enni kér, jelez), amikor éhes, abbahagyja, amikor jóllakott. Ha elfordítja a fejét, és nem is fordul vissza, akkor nem kell neki több. Máskor viszont mindegy, hogy szerintünk már dugig kellene lennie, forgatja a kobakját, keresi a “kaját”, akkor még éhes.

Nyugodtan fellélegezhetünk, a babák túletetése megfelelő odafigyelés esetén nagyjából lehetetlen, és emiatt szorongani, önmarcangolni felesleges és értelmetlen. Levine is kijelenti, hogy amíg a baba növekszik, a gyerekorvos nem aggódik, akkor nekünk sem kellene.

Szépen tudomásul kell venni a tényt, hogy a babák nem egyformán fejlődnek, nőnek és híznak, és különféle időpontokban képesek különféle mennyiségeket elfogyasztani.

Szoptatott vs tápszeres babák

Dina DiMaggio és Anthony F. Porto gyermekorvosok könyvükben felhívják a figyelmet, hogy akár szoptatott a baba, akár tápszert kap, mindenképpen oda kell figyelni a jelzéseire, és tudomásul venni, ha nem akarja az egész üveget megenni.

Az üvegen a szoptatással ellentétben azonnal és egyértelműen látszik, hogy a kicsi mennyit evett, könnyű az üvegbe az elején “még egy kicsit a biztonság kedvéért” tölteni, és aztán “ne kelljen kidobni” felkiáltással a babába erőltetni.

Pedig teljesen normális, ha a baba nem kéri mindig az egész üveggel, ő még ösztönből tudja, hogy jóllakott, és nem akar mindent megenni, amit elé tettek. (Ismét csak sokunkkal ellentétben.) Amíg amúgy nap közben eleget eszik, láthatóan jól van, mozgékony, vidám, a pelus tartalma megfelelő, addig nincs miért aggódni.

A túletetett baba nagyon ritka, de azért lehetséges. A túletetés gyakoribb a tápszeres babáknál, mert a szülők egyetlen pillantással meg tudják állapítani, hogy mennyit is evett a csecsemőjük. Az üvegből ivás a babától kevesebb erőfeszítést követel, így ha egy baba komfortosan érzi magát etetés közben, akkor kaphat véletlenül túl sokat enni.

A túletetett baba - Honnan tudjam, hogy túletetem?

Az első időkben úgyis rendszeresen meg kell jelenni a gyerekorvosnál. Aggodalom esetén érdemes kérdezni, védőnőt, gyerekorvost, ők a baba állapota, hossza, súlya és általános fejlődése alapján megmondják, mi a teendő.

De önmagában a nagyobb súly (testtömeg) nem jelenti, hogy túleteted a babát. A gyakori és jelentős bukás már inkább, de még ez is lehet teljesen normális, vagy reflux.

A számok önmagukban nem jelentenek semmit. Sokkal több figyelmet érdemelnek a baba jelzései, ha elfordul, akkor tudomásul kell venni, hogy esetleg épp akkor nem éhes, vagy nem kér annyit. Nem fontos, hogy a baba az összes tápszert megegye, a napi adagoknak megfelelő mennyiségű anyatejet fogyasszon, és összesen meglegyenek a tankönyvi számok.




A fontos az egészséges és boldog baba.

Forrás: TheBump



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!