A szoptatás oly egyszerűnek és természetesnek tűnik, mellre teszed a babád és ő teszi a dolgát. Aztán változnak a körülmények, változik a baba, közbejönnek események, és néha egyszerűen nem lehet megoldani a jól bevált, megszokott pozícióban való szoptatást.

Az anyukák nagy része egy vagy két szoptatási pozíció között váltogat. A szoptatási tanácsadók tárházában vannak olyanok is, amelyekre álmodban sem gondolnál, viszont igazán hatékonyak tudnak lenni. A babák elég könnyen alkalmazkodnak a legnyakatekertebb testhelyzetekhez is, egy kis gyakorlás kell csak sokszor.

A szülés után általában a mellkasodra helyezik a babát, aki, ha van rá lehetősége, a mellhez kúszik és cuppogni kezd. A mellkasodon fekve. Más esetben a karodba helyezik, és úgy próbálkozhatsz. Császárral kicsit más a helyzet, ilyenkor a legpraktikusabb a fekve szoptatás. És még csak az első óráknál tartunk.

A jó szoptatási pozíció ismérve, hogy a két benne szereplő személynek, babának és anyának egyaránt egyformán kényelmes, és semmiképp sem okoz fájdalmat. Ez utóbbi természetesen leginkább neked fontos, rossz pózt választva hamar el lehet jutni a fájdalomtűrő küszöbig… aztán azon is túl persze. Csak a legtöbb esetben felesleges kínlódás.

A megfelelő pozíciót a baba egészsége, szopási technikája, életkora is befolyásolja. Más jó egy refluxos babának, egy újszülöttnek, egy egy évesnek. A lényeg, hogy ha jól választasz szoptatási pozíciót, akkor a baba kényelmesen, ezáltal kitartóan és hatékonyan tud szopizni. Nem csak enni, inni, hanem bújni, és jól érezni magát.


A megfelelő szopási technikának kívülről látható jelei, hogy a baba alsó és felső ajkai kifelé fordulnak, az orra hegye és az álla a mellhez ér. A bimbóudvar lehető legnagyobb része a szájában van, ehhez az szükséges, hogy ne csak úgy beszívja a mellbimbót, hanem nagyra tátsa a száját, és akkor add neki.

A leggyakoribb szoptatási pozíciók

Fekve szoptatás

Nagyon hasznos megtanulni és begyakorolni a fekve szoptatást. Császár után szinte természetes, de később fura módon elfelejti az ember lánya, és a baba is. Van olyan baba, akinek a fekve szopizást teljesen újra kell tanulnia, és ez időbe telik. Frusztráló lehet neki, hogy nem érti, nem úgy kell, nem megy, újra meg- és össze kell így is szokni.

Tehát nagyon hasznos császár után, amikor felkelni még borzasztó, de jól jön éjjel, vagy ha csak úgy eldőlnél pihenni, amíg ő cicizik. Az összebújás egyik legjobb módja, kényelmes, és semmi extrát nem igényel. Néhány párna azért most is jól jön, például egy a fejed alá, egy a baba háta mögé, legalábbis kezdetben, és én szerettem a saját hátam mögé is tenni egyet.

Feküdj az oldaladra, és a babát is vedd oda. A teste teljesen feléd fordulva legyen, egyenes vonalban, ne legyen hátrébb a csípője, ne tekeredjen hátra a feje. Erre jó a párna, stabilan tartja őt, aki erre önmagától még nem képes. Amint képes lesz rá, tekeregni fog, és hihetetlen pózokban fog szopizni.

Hátradőlve szoptatás

A kedvencem. Persze ehhez kell egy megfelelő helyszín, például egy szuper kényelmes dönthető támlájú fotel. Abban csak kényelmesen hátradőlsz, a babát hason fekve a testedre helyezed, neki pedig lehetősége van úgy szopizni, ahogy akar.

Itt nem kell tartanod a súlyát, nem kell figyelned hogy dől vagy sem a feje és a teste, hiszen a testedre tapadva esélye sincs rosszul feküdni. A szabadon maradt kezeiddel tarthatod, simogathatod, ahogy jól esik mindkettőtöknek.

Ha nincs pazar fotel, az sem akadály. A lényeg, hogy akárhová dőlsz így el, a vállad és a nyakad kellőképpen megtámasztva tudjon pihenni. Ugyanez igaz a derekadra is, ha például ágyra teszel párnákat, mivel ez egy félig függőleges testhelyzet. Refluxos babáknak ajánlott. Plusz nagyon hasznos póz éjszaka, amikor képtelenség megnyugtatni és letenni, ilyenkor pihenhetsz és ő is ellazulhat.

Bölcsőtartás

Az egyik legismertebb és leghamarabb alkalmazott szoptatási pozíció a bölcsőtartás. Ehhez ülni kell (tudni), megfelel hozzá egy kényelmes szék, fotel, ágy, ami szimpatikus és rendelkezésre áll. A hátat támasztani kell, és figyelni kell a karok és lábak helyzetére, hogy hosszú távon ne fáradjanak, zsibbadjanak el.

Fotelban, székben ülve a lábaknak jobb, ha valamire fel tudod őket tenni. Megfelel egy rakás párna, egy zsámoly vagy babzsák, amit találsz. A lényeg, hogy a lábaidat meg tudd kissé emelni.

A párnák egyébként a terhesség után a szoptatás idején is remekül tovább használhatóak, sokat segítenek a karod alá, hátad mögé téve, de ha nincs kifejezetten szoptatós párnád, akkor a baba alá téve is jó szolgálatot fog tenni.

Neki kényelmes, neked megnyugtató, hogy stabilan és biztonságban fekszik, és nem nyom téged sem sehol, nem kell lehajolnod, nem kell magadhoz emelned. Ha a baba nem jó szögben vagy távolságban fekszik tőled (a melledtől) a hátad és a nyakad hamar jelezni fog.

A babát folyamatosan tartanod kell párnáktól függetlenül is. A helyes tartás, hogy az alkarodon fekszik az oldalán, és az egész teste szembefordul veled. Nem csak a feje, nyaka tekeredik oda, hanem a teste, a válla, csípője egyenes vonalat képeznek. Az alkaroddal támasztod ki a hátát közben. A fejét is tartani kell, az legyen a könyökhajlatodban, ne lógjon semerre, leginkább hátra nem, és forduljon teljesen veled szembe.

Szoptatási pozíciók



Kereszttartás

Személy szerint nekem ez nagyon trükkösnek bizonyult. Ez egy nagyon hasznos szoptatási pozíció, de nem mindig könnyű kivitelezni, főleg ha semmilyen segítséget nem kapsz hozzá. Jól jön az ismerete, ha a baba koraszülött és pici, vagy egyelőre még túl nagy a melled a babának, esetleg gondot okoz neki a mellbimbó helyes bekapása.

Ezekben az esetekben a te feladatod a melled és a mellbimbó megfelelő irányba “állítása”, és a baba szájába adása. Amint nagyra tátotta ugye a száját. A baba teste ebben az esetben is teljesen szembe fordul veled. Választásodtól függően, ha a bal melledet kínálod neki, akkor a bal kezeddel tartsd  a melled és segítsd a babát a mellbimbóra, közben a jobb karoddal tartsd stabilan a testét. A fejét a jobb tenyeredben tartod és támasztod.

Bonyolultabb leírni, mint kivitelezni, de egy rutinos segítség nagyon jól jöhet ilyenkor. Én például simán fordítva tartottam őt, mármint a kezeimet cseréltem fel, valamiért úgy volt logikus, és senki sem szólt, hogy lehet ezt kényelmesebben is. Jó pár napot kínlódtam, mire kifigyeltem, hogy mások pont fordítva csinálják.

Hónaljtartás

Más néven ez a tenyérben tartás. Nagyon fontos szoptatási pozíció, mivel sokkal hatékonyabban lehet így a mellett kiüríteni, mint a többi módon. Az viszont fontos egyrészt a tejtermelés szempontjából, másrészt segít elkerülni egy esetleges mellgyulladást, tejcsatorna elzáródást. Egyik sem kellemes jelenség.

Ebben a tartásban a baba lábai vannak a karod alatt, a feje a tenyeredben vagy egy párnán, akár simán, akár szoptatós párnán, amit erre a célra használsz. A lábait ne nyomd semminek, ne szorulhasson be sehová, te pedig tedd őt a melled magasságába, hogy ne kelljen hozzá görnyedned vagy hajolnod. Kényelmes legyen mindkettőtöknek.

Szoptatás négykézláb

Ez csak elsőre vicces, de amikor már nagyon fáj a melled, mert begyulladt, vagy gyulladni készül, elzáródott egy tejcsatorna, akkor hatalmas segítség. A gravitáció nem hagy cserben, a mell sokkal könnyebben és a baba részéről kevesebb munkával teljesen kiüríthető. Mivel a baba fekszik, a karjaidon támaszkodsz, de közben az egyikkel akár finom körkörös masszázzsal segítheted a “munkát”.


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!