A szoptatás kezdetén – Ne hagyd elrontani!

Avagy hogy lehet megölni a szoptatási kedvet, rögtön az elején, még mielőtt igazán belejöhettél volna, még mielőtt otthon, meghitt környezetben próbálkozhattál volna. Sokan nem is hinnék, milyen egyszerű. Pár mondat kell csak hozzá, megy, mint a karikacsapás. 🙁

Ha a következő helyzetekkel találkozol, gondolj arra, hogy te vagy az anya, neked még sokáig kell hittel, önbizalommal bírnod, nem hagyhatod, hogy megingassanak.

Te vagy, aki hazamész a kórházból, akinek otthon is meg kell oldania, aki nem omolhat össze, aki a legjobbat fogja akarni a gyermekének, és sajnos nem kevés önostorozásra leszel képes.

A szoptatás kezdetén

  • Még nincs tejed

“Ne kínozd a melled, amíg nem lövellt be tej. A baba csak szétrágja a bimbódat, és éhes is marad, inkább kapjon addig tápszert/teát/vizet. A tej beindulásához napok kellenek, császár után akár kétszer annyi is, addig felesleges próbálkozni.”

Ha van lehetőséged (a baba egészséges, te jól vagy), akkor amint lehet, tedd a melledre. Nem fogja szétrágni a bimbódat. Most még nem, az később jön (ide meg tennék egy ördögi vigyort, de valójában nem vicces érzés).


Bár valóban úgy tűnik, hogy a melledben még nincs semmi, hiszen nem duzzad, nem fáj, nem csomós és vörös, nem is jön belőle semmi pár cseppen kívül, azért mégis érdemes engedni a babát próbálkozni.

Egyrészt fontosak az első pillanatok, napok, az érzés maga csodálatos, ahogy a szuszogó kis csomag hozzád bújik. Már ezért megéri. 🙂 Másrészt a mellet is kell stimulálni, hogy tudja, “hahó, gyárthatod a tejet, kint van már a baba!”.  Harmadrészt: az a pár csepp nagyon is fontos.

Az az előtej (kolosztrum), ami a terhesség alatt roppant bosszantó tud lenni, de most nagy áldás. Csupa fontos alkotóelemből áll, tele van immunanyaggal, szóval kell a babának.

Ha lefejed, romlottnak tűnhet, de direkt olyan színű… Tuti nem romlott. Segít üríteni a magzatszurkot (mekóniumot), védi a babát a kórokozóktól, szóval szükséges.

A császár után szükséges idő pedig egyénenként változik. Van, aki szül kedden, és pénteken dinnyeméretűre dagadnak a mellei (én voltam ez a szerencsés vagy szerencsétlen, akkor inkább utóbbinak éreztem magam, annyira fájt), és van, akinek több napba is beletelik. Tehát csak azért várni, mert császárral szültél, és úgysem lehet még tejed, butaság.

Összefoglalva tehát, ahányszor teheted, tedd mellre a babát. Jót teszel vele.

  • Most kezdted, de máris fáj

“Azért fáj, mert állandóan mellen lóg a baba. Sebes, van rá kenőcs, és ne hagyd, hogy rágjon a baba.”

Nem rágja szét. Nincs foga. A mellbimbód viszont nincs hozzászokva az ilyen típusú igénybevételhez. Kell némi rutin, mindkettőtöknek, amit viszont csak gyakorlással fogtok megszerezni. A babának meg kell tanulnia szopizni, neked pedig helyesen mellre tenni őt.

Viszonylag hosszú ideig, akár hetekig tapasztalhatod a meglepő érzést, amit a baba “húzása” okoz. Mintha a gerincedet szippantaná ki a melleden keresztül, olyan erővel képes szívni.

Ha sebes, berepedt a mellbimbód, vérzik, az nem a rágástól van, hanem a helytelen mellre tételtől. Az erős szívóhatás akkor is érvényesül, ha nem jó helyre fejti ki az erejét. Hogy kinek mi hat a sebekre, az megint egyéni. A csodakrémek nem biztos. Ne add fel!

  • Masszázs

“Csak szólj, jövök, segítek masszírozni. Fejheted is, már jöhet egy-két ml is. Addig meg kaphat tápszert, mi is felnőttünk vele.”

Jujj. A jószándékot értékelni kell. És persze van, aki tényleg tud segíteni. Császáros és koraszülött babák anyukáinak gyakran segítenek a tejet megindítani masszázzsal, ami általában iszonyúan fáj. Ezt még meg lehet fejelni a “ne nyavalyogjon, anya” és hasonló mondatokkal.

Az meg, hogy mennyi jön az első alkalmakkor, megint csak egyénfüggő. Ha duzzadt, vörös, fáj, nem biztos, hogy csak egy-két ml tej van benne. Lehet sokkal több is, aminek ki kell ürülnie.




Ehhez nyilván a legjobb segítség a baba, aki helyesen mellre téve ösztönösen ráérez, hogy mit hogy kell csinálnia. Sajnos itt is lehetnek kivételek, a babák sem egyformák, és lehetnek anatómiai eltérések is.

A masszírozást valóban meg lehet/kell tanulni, ez is gyakorlást igényel. Mivel mi sem vagyunk egyformák, éppen ezért kívülről nagyon nehéz más mellét úgy masszírozni, hogy az pont neki jó legyen.

A masszírozás-fejés akkor lényeges, ha a baba valamiért nem tud szopizni, de a tejre attól még szüksége van. A saját egészségünk és a megfelelő tejmennyiség elérése és fenntartása miatt nagyon fontos, hogy a mell mindig teljesen kiürüljön.

  • Bimbóvédő

“Vegyél bimbóvédőt a boltban, olcsó, és segít. A te mellbimbóddal nem lesz könnyű szoptatni nélküle.”

A bimbóvédő megosztó tárgy. Én személy szerint nem tartom ördögtől való találmánynak, bár a babának nehezebb dolga van. De azért képes jól megtanulni, hogyan is kell bekapni a mellbimbót, el is lehet hagyni, ha már nincs rá szükség. Persze sokan riogatnak az ellenkezőjével, de ez is, ahogy minden, nem a sokakon múlik, hanem rajtunk, anyán és gyermekén.

Amiért valóban lehet támadni a bimbóvédőzést, az nem maga a védő, hanem az, hogy gyakran okkal és ok nélkül, szinte már automatikusan ajánlják, előírják a kezdet kezdetén. Egyáltalán nem biztos, hogy szükség lesz rá, és mindenkinek jobb, ha el lehet kerülni a használatát, önmagában ugyanis nem helyettesíti a tapasztalatot, gyakorlást.

Természetesen könnyebb és gyorsabb ajánlani egy eszközt, mint odafigyelni minden egyes friss és gyámoltalan anyukára, megtanítani türelemmel, és nem minősíteni, ha nem úgy sikerül elsőre, ahogy sokadikra kellene.

Szoptatás

Segíteni próbálnak, de a futószalagon te a sokadik vagy. Nincs idő, nincs megfelelő intim környezet, együttérzés. Ez tehát egy helyzet, ami néhány napig tart, elmúlik. Kitartás, raktározz el minden tanácsot, amit hallasz, de ne vedd magadra.

A szoptatás csodálatos élmény, bármeddig is tart, bármennyi tejed is van vagy lesz később, mindenképpen érdemes megpróbálni. Ha csak pár hétig lesz tejed, ha pótlás kell, ha teljesen át kell állni tápszerre, ha csak bimbóvédővel megy… nem minősíti az anyaságodat, az anyai érzéseidet, téged, mint embert.

Ez az egyik legrosszabb tapasztalat sok helyen, a kimondott és kimondatlan szavak, a szemrehányás, majdnem már lenézés, hogy még erre sem vagy képes, pedig a szoptatás természetes történés az életben. Selejtes a melled, mellbimbód, a hozzáállásod, a tudásod, ösztönöd. Te magad.

Nem vagy selejtes! Aki mondja, az nem kellően empatikus, nem elég türelmes, és hasonló helyzetben éppen olyan elanyátlanodott lenne, mint te. A bírálata róla szól, önmagáról, sosem rólad. 🙂


Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!