A szoptatás, különösen az igény szerinti szoptatás indulatokat korbácsoló és megosztó téma néha. Persze azt mindenki tudja, hogy a szoptatás a lehető legjobb, pontosabban az anyatej, de innen indulva a szélrózsa minden irányába el lehet jutni.

Még oda is, hogy az igény szerint szoptatott baba később evési zavarokkal fog küzdeni, és nem fogja tudni egyedül megoldani a problémáit.

(A lányom 8 éves, igény szerint szoptattam. Már látszik, hogy szó sincs evési zavarról, vagy hogy ne tanulta volna meg a problémáit megoldani. Nyilván a maga 8 éves szintjén, de rendben van.)

Az igény szerinti szoptatás nem egy kötelező út, amelyen minden anyukának kivétel nélkül járnia kell. De aki úgy érzi, hogy ez a nekik (babának és neki) való, ezt érzi zsigereiben helyesnek, az tegye.

Felesleges köröket okoz, aki azt állítja, hogy ha mindig szoptatással nyugtatjuk meg a babát, éjjel is, akkor azzal lényegében bánatevőt nevelünk belőle. A babának nem kell tudnia egyedül megoldania a problémáit.


A szoptatás nem csak etetés – sokkal több annál

Sokkal több. Kapcsolat két ember, anya és babája között. A baba nem csak eszik ilyenkor, hanem megnyugszik, kikapcsol, tanul, ismerkedik illatokkal, látvánnyal, ízekkel, anyával, saját magával. Az anyukája sem kizárólag táplálja a kisbabát. Megnyugtajta, védi, szereti, kimutatja a szeretetét, figyeli és reagál rá. A szoptatással segíti a baba immunrendszerét.

A baba nagyon sokáig képtelen még az önálló életre, ezért az a természetes, hogy az anyja közelében, rajta kell lennie, hogy a megnyugtató, vigasztaló, tápláló mell mindig elérhető legyen – szükség szerint.
A szoptatás nem csak etetés - sokkal több annál

A szoptatás nem megy a hozzátáplálás rovására?

Kétésgtelen tény, hogy ha a kisgyerek még szopik, akkor kevesebb hely jut a pocakjában a “rendes”, szilárd ételnek. Ezért szokták javasolni az elválasztást. Pedig az is tény, hogy az egészséges gyerek, akit rendszeresen megfelelő minőségű itallal és étellel kínálnak a szoptatás mellett, az el fogja tudni dönteni, hogy mikor melyikből mennyit kér.

Kialakulhat-e későbbi evészavar az igény szerinti szoptatás miatt?

Nem. Egyrészt azért nem, mert az evészavar nem egyetlen tényező lététől vagy annak hiányától fog kialakulni. Másrészt a jelenlegi kutatási eredmények szerint azok a babák, akiket igény szerint szoptatnak, megtanulják, hogy figyelnek rájuk, a szükségleteikre, és ki is elégítik azokat. Ennél fogva nem rögzül beléjük a tudat, hogy az igényeinek kielégítéséhez valami külső pótlásra van szükség.

Az igény szerinti szoptatás után logikusan az igény szerinti hozzátáplálásnak kellene következnie, annyiban legalábbis, hogy a gyereknek lehetősége van annyit és akkor enni, amikor amennyit a szervezete megkíván.

Ilyenkor sokan esünk abba a hibába, hogy azt hisszük, a gyerek egyszerűen éhen fog halni, mert nem evett napi ötször normális adagot. Nem fog. Kedvenc gyerekorvosom mondása szerint étel mellett még egy gyerek sem halt éhen.

Ezért teljesen felesleges, sőt kifejezett káros az igény szerinti szoptatás után időre, mennyiségre tömni a kicsit, játszmákat bevezetni, alkudozni, könyörögni, esetleg érzelmileg zsarolni.

A gyerek magától pont annyit fog enni, amennyit kíván. Természetesen a megfelelő összetételű, minőségű és mennyiségű táplálék biztosítása a mi dolgunk. De hogy ő abból két kanállal akar csak enni, vagy befalja az egészet, azt bízzuk rá. A mennyiség megítélésénél sose hagyjuk ki a számításból, hogy nem egy felnőtt feneketlen bendőjével rendelkezik. Nem fér bele egy felnőtt adag…

Ideális esetben a kisgyerekből nem finnyás, de nem is ész nélkül bármit megevő nagyobb gyerek válik. Nem jó jel, ha egy gyerek válogatás nélkül mindent megeszik, amit elépakolnak.

Vannak napok, amikor csak édeset enne, és vannak napok, hogy csak krumplit, vagy almát. Sebaj. Majd másnap megeszi a húst is, csak akkor ne vegyük zokon, ha épp az alma nem kell. Nem jó ötlet az egyen legalább valamit elvén felkínálni húszféle ételt, végül édességet is a normális étkezés helyett. Ha éhes lesz, enni fog.

Az is lehet, hogy nem egy napig eszik furán, hanem napokig. Sok függ attól, hogy mit lát a családban, mit lát a szülőktől, nagyobb testvértől. Ahogy mindenben, ebben is utánozni fog. Megtanulja a társas étkezés szabályait anélkül, hogy a figyelmét el kellene terelni ahhoz, hogy csak még egy falatot lenyomjunk a torkán.

Egyáltalán nem biztos, hogy valóban szopizik is a baba, amikor anyamellet csócsál. Lehet, hogy csak jól érzi magát, csak bújni akar, csak vigaszra vágyik, csak anyára van szüksége. Nem is muszáj automatikusan mellre tenni egy nagyobb, két év körüli kicsit. Ha kéri, miért ne.

De vannak más módszerek is a megnyugvásra, és ezeket is meg kell neki tanítani, fokozatosan. Próbálkozhatunk a gyógypuszival, öleléssel, simogatással, figyelemeltereléssel, beszélgetéssel, és ha semmi sem segít, még mindig ott lehet a cici, mint megoldás.




Egy totyogónál persze már nem kell elsődleges vigasztalási módszernek lennie az anyamellnek. Baj csak akkor van, ha egy két év körüli kisgyermek soha, semmilyen más módon nem képes megnyugodni, csak szopizással, Ilyenkor érdemes szakember segítségét kérni.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!