Glutén bevezetése a csecsemők étrendjébe: mikor, hogyan, mit és mennyit

Úgy tűnik, a gluténnel kapcsolatos aggodalom nem csitul. A mikor, mennyit és hogyan kérdésekre a válasz pedig nem egyszerű, mert minden hozzáértő mást mond. A lényeg pedig a szokásos: a rendelkezésre álló ajánlások és adatok alapján dönteni a szülőnek kell.

A cöliákia, azaz a lisztérzékenység iszonyú sok embert érint csak Európában, a következményei rontják az életminőséget, ezért logikusnak tűnik, hogy sok anyuka már a gondolattól rosszul lesz, hogy valamikor valahogy be kell vezetnie a glutént a babája étrendjébe.

Az elmúlt években számos tanulmány utalt arra, hogy a glutén bevezetése, annak időpontja, mennyisége, és a szoptatással való összefüggése szerepet játszanak a lisztérzékenység kialakulásában.

A megfelelő bevezetésnek azonban határozottan fontos szerepe van azoknál a babáknál, akik hajlamosak a betegségre.

Miért fontos kérdés a glutén adása?

Mert az arra hajlamosaknál lisztérzékenységet (cöliákia) okozhat. Amelyik családban egyáltalán nem fordult még elő, ott nagyon kicsi az esélye, hogy kialakuljon. Családi előfordulás esetén (cöliákiás anya, apa vagy testvér) a lisztérzékenység gyakorisága viszont 10-15 százalékra emelkedik.


A lisztérzékenység kialakulásáért egyszerűsítve a glutén a felelős. Glutént tartalmaz valamennyi kalászos növény: árpa, búza, rozs, zab, és a belőlük készülő egyéb termékek (őrlemények, pelyhek, és minden).

Károsító hatását a vékonybél nyálkahártyáján fejti ki, de csak azoknál, akik hajlamosak erre a betegségre. Az eredmény, hogy csökken a tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok felszívódása. A betegség bármely életkorban kialakulhat, de általában a lisztet tartalmazó étel bevezetését követő 1-1,5 éven belül, leggyakrabban 3-6 éves kor között jelentkeznek a tünetek.

A lisztérzékenység visszamaradást okozhat a baba fejlődésében

A vas vagy a B12-vitamin hiánya vérszegénység kialakulásához, a D-vitamin és a kalcium nem megfelelő felszívódása csontritkuláshoz vezethet. A magnézium és a kálium hiánya enyhébb esetben izomgyengeséget, súlyosabb esetben izomgörcsöt, vagy akár szívritmuszavart is okozhat.

A lisztérzékenység tüneteivel nem árt alaposan tisztában lenni, hogy időben fel tudjuk fedezni a problémát. Jele lehet a hasmenés, a haspuffadás vagy a fogyás, de a baba nem megfelelő gyarapodása, sápadtsága is utalhat a fennállására. A tünetek észlelésekor mindenképpen kérjük szakértő segítségét.

A lisztérzékenységet néha nehezen diagnosztizálják, a tünetei nem mindig egyformán jelentkeznek. Egyelőre az egyetlen megoldást a kezelésére a gluténmentes diéta jelenti. Szükség esetén rengeteg infót találsz a www.liszterzekeny.hu oldalon.

Amiben nagyjából egyetértés uralkodik

A kialakulás kockázatát csökkenti:

  • ha a baba kis mennyiségben kezdi kapni a glutént,
  • ha a bevezetése alatt és után még kb. 2-3 hónapig anyatejet kap,
  • ha hosszú ideig szoptatod.

A hozzáértők szerint a szoptatás időtartama és a lisztérzékenység kockázata fordított arányban áll, tehát a hosszú ideig tartó szoptatás csökkenti a lisztérzékenység kockázatát. Azt még nem tisztázták, hogy a szoptatás miatt a tünetek csak később jelentkeznek, vagy az anyatej védelmet is nyújt a betegséggel szemben.

A lisztérzékenység kockázatát növeli:

  • ha a baba négy hónapos kora előtt (119 napos kora előtt) kapja a glutént,
  • ha a hetedik hónapban vagy utána ismerkedik vele (egyetlen kutatásra alapozva, amit nagy kockázatú gyermekeken végeztek),
  • ha túl nagy adagban kezdi kapni.

Glutén bevezetése a csecsemők étrendjébe: mikor, hogyan, mit és mennyit

Mikor, hogyan, mennyit…?

Nincs egyetértés. Egy biztos, ha van már lisztérzékeny a családban, akkor egy erre szakosodott orvossal kell beszélni mindenki más helyett a kérdésről, mert igazán csak ekkor van jelentősége a bevezetés idejének.

Amiben a szakértők általában egyetértenek, hogy az anyatej védő hatása most is segíthet, ezért a glutén bevezetésekor és még utána is két – három hónappal szoptassuk a babát.

Ideális esetben 6 hónapos korig a baba igény szerint szopik, és kizárólag anyatejet kap. 6 hónapos kora után kezdődhet az ételekkel való óvatos ismerkedés. A glutén bevezetését a nemzetközi ajánlások alapján 6 hónapos kor után, fokozatosan, kis mennyiségek adásával az anyatejhez hozzákeverve javasolt elkezdeni. A nem kizárólag szoptatott babáknál el lehet kezdeni előbb is, ahogyan a hozzátáplálás normálisan megkezdődik.

Nagy a hangsúly a fokozatosságon, ahogyan minden egyébbel is tesszük, mert a nagyobb mennyiségű glutén az élet első 2 évében növeli a cöliakia kialakulásának valószínűségét. Kezdetben nagyon kicsi mennyiséget, és ha nincs panasz, akkor lassan lehet növelni az adagot. Ez lehet pl. pici gabonapehely a gyümölcsbe keverve.



… és mit?

A gluténtartalmú élelmiszer lehet:

  • megbízható és ellenőrzött forrásból származó liszt (kb. fél teáskanál),
  • gríz (kb. fél teáskanál),
  • babakeksz (fél keksz reszelve, anyatejhez keverve) vagy
  • gabonapép (fél teáskanál)

A háztartási keksz és társai a legtöbb szakember szerint nem a legjobb megoldás, enyhén szólva. Az összetevőik között megtalálható a cukor, só, térfogatnövelő szerek, a legtöbb pedig mogyorót, tojást, tejet, szóját is felhasználó üzemben készül, ami azt jelenti, hogy ezeket nyomokban ugyan, de azért tartalmazhatja.

Vannak kifejezetten babáknak készült pelyhek, amelyekből egy pici is elég, vagy még jobbak az otthon készített péksütemények, amiben biztosan az van, amit te beleteszel. Nem jó a babának a nekünk, felnőtteknek készített pelyhek és egyebek, az ő emésztőrendszere ehhez még nem elég érett, és felesleges terhelést jelent a számára.

Hivatalos álláspontok, javaslatok

  • Az első javaslat többek között a WHO, és az ESPGHAN (Európai Gyermek Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság) ajánlással egyetértésben mindig a kizárólagos szoptatásra vonatkozik, ez ideális esetben a baba betöltött 6 hónapos (180 napos) koráig tart.
  • A glutén bevezetésének időpontjától számítva még 2-3 hónapig érdemes szoptatni, mert ez csökkenti a lisztérzékenység kialakulásának kockázatát, de a szoptatást azon túl is szabad, lehet, kell folytatni, amíg csak a baba-mama páros ezt jónak érzi.
  • A glutén bevezetése a hazai protokoll szerint, és az ESPGHAN ajánlással összhangban a 4. hónap előtt korainak, a 7. hónaptól későinek számít. Ki kell hangsúlyozni, hogy a 17. hét (119 napos kor) előtt bevezetett glutén a cöliákia rizikóját egyértelműen fokozza, így a hozzátáplálás semmiképpen se kezdődjön 17 hetes kor előtt, és ne halasztód­jon 26 hetes kor utánra.
  • A hozzátáplálás jelenleg ajánlott kezdési időpontja a tápszeres vagy vegyesen táplált babák esetén 4-6 hónapos kor között van.
  • Az OGYEI ajánlása szerint a hat hónapig kizárólag szoptatott csecsemőknél betöltött öt hónap után (150-182 napos kor között) a lisztérzékenység megelőzésének céljából javasolt napi fél, vagy másnaponta egy háztartási kekszet pép formájában adni a babának. Ennek elkészítéséhez lefejt anyatejet vagy forralt és visszíhűtött vizet is lehet használni. A kekszpép adható szoptatás közben vagy után, a csecsemő igénye / elfogadása szerint.
  • A 4-6 hónapos korban nem kizárólag szoptatott csecsemőknek pedig vagy napi fél, vagy másnaponta 1 háztartási keksz pép formájában adható. Ezt célszerű gyümölcshöz, főzelékhez hozzákeverni. Lehet a főzeléket habarva adni, a habaráshoz maximum egész napra összesen napi 1 csapott mokkáskanál lisztet használva. Fontos, hogy a glutén bevezetése kis mennyiségekkel történjen.

A La Leche Liga és a Szoptatásért Magyar Egyesület álláspontja szerint a gluténtartalmú ételek adását a betöltött hat hónapos kor után kell megkezdeni. Nagy kockázatú baba esetében még hét hónapos kora előtt az első ételekkel együtt javasolt.

Segédanyag: lll.hu


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!