De mit, darabos ételt? Bizony! A rágáshoz nem kellenek mindenképpen a fogak, azok csak megkönnyítik a folyamatot. Hogy elérkezett-e az ideje a rágcsálásnak, az nem a fogak számától függ, hanem a baba idegrendszerének fejlettségétől.

Ez pedig babánként változó időpontban jön el. Hivatalos verzió szerint 8-12 hónapos kor között érnek meg a babák erre a feladatra. De ez persze nem azt jelenti, hogy a 6 hónaposod nem is érdeklődik a te tányérodon található falatkák iránt.

Darabos ételek bevezetése – foggal és fog nélkül

Dönthetsz úgy, hogy a hazai ajánlásokat figyelembe véve kezded meg a hozzátáplálást, tehát levek, pépek, darabkák sorrendben. De dönthetsz úgy is, hogy az igény szerinti hozzátáplálást választod. Ennek azért van néhány feltétele, ezért olvass kicsit róla:

Ha a jelenlegi hivatalos ajánlások szerint szeretnél haladni, akkor a darabos ételek és a kizárólagos szoptatás között hagyjál kb. két hónapnyi időt, ami alatt a kicsi ismerkedik a levekkel, pépekkel, ízekkel és állagokkal. Bármit is válassz, a fokozatosságra figyelj oda, és arra is, hogy csak olyat adj neki, ami neki is való.

Ha már egy ideje próbálkoztok, akkor a falatokat, akár pép, akár darabka, ne tedd teljesen hátra a szájában. Akkor továbbra is minden macera nélkül lefolyik, néha rossz helyen. Ha a nyelvére teszed, akkor nyelnie is kell, és előtte még egy kicsit megforgatni, hátrébb juttatni a szájában.


Ezzel egy később jelentkező problémát előre kiküszöbölsz, ugyanis nem fogja érteni a nem folyós ételeknél, hogy miért is kellene nyelnie ezentúl, amíg eddig nem kellett. Nem lesz világos, hogy anya most miért nem segít ebben. 🙂

Ha fokozatosan szeretnél eljutni a pépektől a darabos ételekig, akkor kezdd azzal, hogy sűrűbbre turmixolod az ételét, nem pedig teljesen krémesre. Ha ezzel nincs gondja, akkor jöhet a következő lépcsőfok, amikor a fele pépes, a másik fele csak összetördelt az ételnek. Erre tökéletesen alkalmas egy villa.

Ezzel óvatosan, mindig figyelve a baba jelzéseit. Ha kicsit öklendezik, az alapvetően nem baj, de sem látványnak neked, sem érzésnek neki nem kellemes, ezért inkább lassabban. Egyébként ha figyelsz arra, hogy ne a szájának a mélyébe kerüljön a falat, akkor nem lesz ilyen gond.

És hogy ezt milyen ételekből próbáld? Tulajdonképpen bármilyenből, lehet zöldség, gyümölcs, krumpli, de a húst még add pépesen, amíg a falatokkal ügyesen meg nem birkózik.

A babák szeretnek „nagyok” lenni, és választani a falatok között. Ez több szempontból is jó: önállósodik, ügyesedik, jobban eszik, kevesebb az ellenállás azzal a falattal szemben, amit ő választott ki, mint amit te akarsz adni neki.

Gyakori tanács, hogy kenyérdarabkával, kiflicsücsökkel érdemes kezdeni, de ha bármelyikőtöknek nem szimpatikus, akkor kezdj mással. Mi a banánnal indítottunk.

Nincs megkötés abban, hogy mely étkezéseket lehet egyedül próbáltatni a kicsikkel, és melyik igényel mindenképpen anyai közreműködést. Próbálkozhat a főétellel is, ha kedve tartja. A levessel szerintem érdemes kissé tovább várni… 🙂 De a krumpli, rizs, tészta, husi bátran mehet.

Általában azt tanácsolják, hogy először etesd meg valamennyire, aztán hadd próbálkozzon egyedül. Én pont fordítva gondolom és csináltam, csinálom a mai napig. Először hagyom próbálkozni, mert jóllakottan inkább csak játszik, így pedig az étel mint éhség elleni szer is érdekes. Ha pedig elfáradt, akkor jövök én. De tegye mindenki, ahogy jónak látja.

Darabos ételek bevezetése

Evőeszközzel vagy kézzel?

Már az egészen aprókák is érdekesnek találják a kanalat, villát. Persze a kést is, de azzal azért még várni kell. Ok sincs arra, hogy ne próbálhassák meg a használatukat. Érdemes venni direkt babáknak készített evőeszközöket, de ne lepődj meg, ha neki inkább a „felnőtt” holmik kellenek, még ha kis méretben is.

Tulajdonképpen villával könnyebb megtanulni enni először, legalábbis a felszúrható dolgokat. A leggyakoribb probléma, hogy az étel lepottyan, mert nem jól tartják a kanalat, villát. Ezt viszont gyakorolni kell, másképp nem megy.

Ha nem kell a darabos étel

Annak több oka is lehet, egy részük miattad van. Ilyen a fentebb említett lustaság, amikor nem világos neki, hogy miért is kellene nyeléssel, rágással megdolgoznia azért, amit eddig csak lecsurgattál a torkán.

Várnod is kell egy kicsivel türelmesebben, mert ezt a műveletet is tanulnia és gyakorolnia kell a babának, tehát ha kapkodsz és „tömöd”, akkor megijed, esetleg félrenyel, attól te is megijedsz…




Nem mindegy, milyen falatokat akarsz adni neki. Ha eddig csak tisztán kifit, almát, banánt adtál neki darabban, akkor egy ízesített étel újdonság, amivel ismerkedni kell, meg kell szokni és meg kell szeretni. A kulcs ismét a fokozatosság és a türelem.

Oka lehet a tőled független (na végre, ugye?) fogzás is, amikor kellemetlen neki, ha valami a duzzadt ínyéhez ér. Ha pedig beteg, akár megfázott, nehezen kap levegőt, fáj a torka, füle, akkor sem foglalkozik szívesen az ilyesmivel, meg kell várni, amíg jobban lesz.

Ha ilyenkor erőlteted, csak a rossz élmény marad meg benne, amit nem a betegséghez köt, hanem a nyeléshez, tehát azt akarja majd elkerülni.

A lényeg, hogy ne siettesd, de ne is hagyd abba a kínálgatást az első sikertelenségek után. Ha ellenállást tapasztalsz, még lassíts a tempón, keverj a pépbe kevesebb villával összetört darabkát, és igazán lassan emeld az arányát.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!