Cöliákia: a glutén korai bevezetése növeli a kockázatot az arra genetikailag hajlamos gyerekeknél

A cöliákiára genetikailag hajlamos gyerekeknek az életük első 5 évében a lehető legkevesebb glutén fogyasztása javasolt. Egy nagyméretű tanulmány szerint a gyerekek életének ebben a korai szakaszában a naponta bevitt minden egyes gramm glutén statisztikailag szignifikánsan növelte a kockázatát, hogy a gyerekek cöliákia specifikus antitesteket kezdenek termelni.

A cöliákia (glutén érzékenység) egy autoimmun betegség, amelyet a kalászos gabonafélében található glutén vált ki. Az érintettek a vékonybélben antitesteket termelnek a szöveti transzglutamináz ellen, amely egy glutént módosító fehérje a szervezetben, vagyis részt vesz a glutén táplálékból történő lebontásában.

Ha lisztérzékenyek glutént fogyasztanak, az a vékonybél nyálkahártyájának gyulladásához, hosszú távon annak károsodásához vezet, amelynek eredményeként a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódása zavart szenved, és hiánybetegségek alakulnak ki.

A betegség kizárólag csak bizonyos HLA jellemzők hordozóinál fordul elő, de nem minden lisztérzékenységre hajlamos embernél alakul ki végül cöliákia. A kockázat úgy tűnik, attól is függ, hogy a korai gyermekkorban mely időpontban és milyen mennyiségben vezették be először az étrendbe a glutént. Mivel különböző tanulmányok ebben a kérdésben eltérő eredményekre jutottak, az eddigi ajánlások újra és újra megváltoztak.

A prospektív TEDDY-tanulmány (The Environmental Determinants of Diabetes in the Young) célja azon környezeti tényezők meghatározása volt, amelyek relevánsak lehetnek az 1-es típusú cukorbetegség és a glutén érzékenység kialakulásának szempontjából.


A kutatásokat hat klinikai központban Finnországban, Németországban, Svédországban és az Egyesült Államokban végezték. 2004 és 2010 közörr 8676 újszülöttet figyeltek meg, akik hordozzák a HLA meghatározott genotípusait.

A cöliákia szűrést a szöveti transzglutamináz elleni antitestek alapján évente 6757 gyereknél végezték el 2 éves koruktól kezdve. A glutén bevitelét az élelmiszerekről készült feljegyzések alapján becsülték meg, amit 6, 9 és 12 hónapos korban, majd ezt követően két évente öt éves korig vizsgáltak. Megfelelő adatok 6605 gyermektől (98 százalék) álltak rendelkezésre.

Cöliákia: a glutén korai bevezetése növeli a kockázatot az arra genetikailag hajlamos gyerekeknél

A JAMA folyóiratban megjelent tanulmány szerzői Dr. Carin Andrén Aronsson (Lund University, Svédország) vezetésével arról számoltak be, hogy elsődleges végpontnak a cöliákia autoimmunitást (amikor a szervezet a saját szövetei ellen termel antitesteket) választották.

Ezt úgy definiálták, hogy a szöveti transzglutamináz elleni antitestek két egymást követő szérummintában megtalálhatóak voltak. A másodlagos végpont a bélbiopsziával vagy egy tartósan magas szöveti transzglutamináz autoantitest szinttel igazolt cöliákia volt.

A 6605 gyerek közül 1206-nál (18 százalék) alakult ki cöliákia autoimmunitás, és 447 gyereknél (7 százalék) cöliákia. Mindkét végpont esetén az előfordulás gyakorisága 2-3 éves korban volt a legmagasabb. Minden egyes gramm gluténnel, amit naponta elfogyasztottak, nőtt a cöliákia autoimmunitás kialakulásának kockázata.

A glutén referenciamennyiségének elfogyasztása esetén az abszolút kockázat 3 éves korig 28,1 % volt, ha napi 1 grammal emelték az adagot, az abszolút rizikó 34,2 százalékra nőtt. Ez 6,1 százalékos abszolút kockázati különbséget eredményez.

Ebből arra a végkövetkeztetésre lehet jutni, hogy a magasabb gluténbevitel az első öt életévben az arra genetikailag hajlamos gyerekeknél a glutén érzékenység megnövekedett kockázatával összefüggést mutat.

Forrás: PZ, JAMA


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!