Egy fertőző betegség, amelyről még mindig azt hiszik a legtöbben, hogy teljesen veszélytelen, és jobb minél hamarabb átesni rajta. Ezt sikerül is elérni, mert a kicsiké a megbetegedések kétharmada.

Védekezni ellene csak a bárányhimlő elleni védőoltással lehet, a bárányhimlő parti nem jó ötlet.

Ismeretek a bárányhimlőről

Okozója a varicella zoster nevű vírus, amely a herpeszvírusok családjába tartozik. A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, hihetetlenül ragályos, és ma már sokszor vannak szövődményei is. A legtöbb esetben enyhének számító betegség, de képes súlyos megbetegedést is okozni. Ennek az esélye nagyjából 10%.

Hosszú lappangási idővel rendelkezik, ezért védőoltás nélkül nem lehet megakadályozni a terjedését, hiába mosunk gyakran kezet. Ráadásul nem csak gyenge immunrendszerű gyerekeket, hanem egészséges felnőtteket is megtámad, így a vitaminok, immunerősítők használatával nem lehet elkerülni a betegséget.

Az említett hosszú lappangási idő 10 – 21 nap, a jellegzetes kiütések csak ennek letelte után jelentkeznek, viszont a foltok megjelenése előtti napokban már fertőz érintéssel és testnedvek útján is.


Aki egyszer elkapta, az védettséget is szerzett, mégis előfordulhat második fertőzés is. Ez olyankor lehetséges, ha az első fertőzés nagyon kicsi korban, vagy nagyon enyhén zajlott le.

A bárányhimlő ugyan elsősorban cseppfertőzéssel terjed, ezenkívül használati tárgyakon keresztül is továbbadható, de a kialakuló hólyagokban is lehet vírus, amely fertőzhet.

Ez a kórokozó annyira ragályos, hogy a testvérek jó eséllyel egymás után elkapják a betegséget. Ilyenkor a szülők is veszélyeztetettek lehetnek, ha korábban nem estek át a fertőzésen, vagy nem kaptak ellene oltást.

A felnőttkorban elkapott bárányhimlő, vagy a többedik családtag fertőzése gyakran súlyosabb, hosszabb ideig tart, több kiütéssel és szövődménnyel járhat, ezért a többgyermekes családokban mindenképp érdemes beadatni azoknak is a védőoltást, akik még nem kaptak.

A bárányhimlő tünetei

A legjellemzőbb tünete a sok kis piros kiütés, amely a bőrön és a nyálkahártyákon is megjelenhet, kicsit kiemelkedő, viszket és hólyagos, mérete 1-4mm. Első megjelenési helyük az arc, a fejbőr, a törzs, a has, végül mindenhol megtalálhatóak lesznek.

Ha a gyermek szájában is megjelennek, normális, hogy étvágytalanná válik. A kiütések aprók, mint egy gombostű feje, és folyadékkal telnek meg. Néhány nap alatt “pörkölődnek”, barnás lesz a tetejük, majd egyszerűen lepotyognak.

Elvakarni nem szabad őket, de nem nagyon van gyerek, aki ezt meg tudná állni. Általában magas lázzal jár, főleg az első héten. Kísérheti gyengeség, étvágytalanság. Normális esetben 2 hét alatt meggyógyul a fertőzött gyerek.

A bárányhimlő lehetséges szövődményei

  • Hegek maradnak vissza a gyógyulás után, mert a bőr felülfertőződött
  • Tüdőgyulladás, szívizom, májgyulladás, ízületi esetleg csontvelő gyulladás
  • Fejfájással, hányással, görcsökkel járó agyvelőgyulladás
  • Kisagyi gyulladás, mozgás-koordinációs zavar, néhány hétig beszédzavar, hányás, remegés
  • Reye-szindróma

Ha a beteg kicsi egy kismamának adja át a fertőzést a terhessége elején, annak a magzatra nézve súlyos következményei lehetnek, mivel a szervfejlődés még tart. A terhesség előrehaladtával ez változik, és inkább az anyai kockázat lesz nagy.

Szülés körüli időpontban (előtt és utána néhány nappal) az újszülöttnél olyan súlyos fertőzés is kialakulhat, hogy kezelés nélkül halálos lehet. Ha a baba a méhben fertőződött meg, a későbbi bárányhimlő kialakulása kevésbé valószínű, inkább övsömör várható.

Tudnivalók a bárányhimlő elleni oltásról

A bárányhimlő elleni védőoltás felnőtt korban is badható, és a felnőttek egy részének érdemes is beadatnia. Van arra is lehetőség, hogy ha kiderül, hogy fertőzött személlyel került kapcsolatba, akkor a követekző 72 órában oltást kapjon, és ez esélyt ad a betegség elkerülésére.

A bárányhimlő elleni védőoltás Magyarországon 2019 szeptemberétől az életkorhoz kötött (13-16 hónapos korban kell beadatni) kötelező és ingyenes védőoltások közé tartozik. 

A bárányhimlő megelőzésére két vakcina áll rendelkezésre. Mindkét oltóanyag élő, legyengített varicella zoster vírust tartalmazó készítmény, amely a szervezetben ellenanyag képződést indít el. Ezek egészséges embereknél nem okoznak megbetegedést.

A VARILRIX 9 hónaposnál idősebb csecsemők, kisgyermekek, serdülők és szeronegatív felnőttek aktív immunizálására alkalmas.



A védettség eléréséhez két dózis beadása szükséges. A második oltást az első oltást követő 4-6 hét múlva lehet legkorábban beadni.

A VARIVAX 12 hónapos és annál idősebb gyermekek, felnőttek aktív immunizálására való. Az immunitás kialakításához itt is két dózis beadása szükséges, 4-8 héttel az első utás után.
(https://oltokozpont.hu/hu/oltas/17/baranyhimlo)

A védettség mindkét oltóanyag esetén a második adag beadását követően fog kialakulni.

Eldöntött tény, hogy a bárányhimlő elleni védőoltást 13 és 16 hónapos korban kapják meg a gyerekek attól a pillanattól kezdve, amint kötelezővé válik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyerekorvosok ezzel maradéktalanul egyet is értenének.

A gyermekorvosok szerint az lenne a legideálisabb, ha az oltást 15 és 18 hónapos korban, más oltásokkal együtt adnák be a gyerekeknek. Ahogy eddig is tették, sok éve már, szülői kérésre, és úgy, hogy előtte a szülő megvette a vakcinát.

Az oltás minden olyan nagyobb gyereknek és szülőnek / felnőttnek ajánlható, aki még nem esett át a fertőzésen, és gyermeke / testvére már közösségbe jár.

Gyermekvállalás tervezésekor kifejezetten indokolt, ha a leendő kismama még nem volt bárányhimlős, mert a fertőzés a várandósság korai szakaszában súlyos magzati fejlődési rendellenességeket okozhat.

Ahogy a legtöbb vakcina, úgy a bárányhimlő elleni védőoltás sem nyújt 100%-os védelmet a betegség ellen. Ha olyan ember kapja el a bárányhimlőt, aki oltva van ellene, akkor viszont a lefolyása várhatóan nagyon enyhe lesz, kevesebb kiütéssel, láz és szövődmények nélkül jár.

Bárányhimlő elleni védőoltás

Vannak helyzetek, amikor a Varilrix oltást nem lehet beadni. Ezek:

  • Ha a baba allergiás a hatóanyagra, vagy a neomicinre. Erről a gyermekorvost kell kérdezni, szólni neki, ha van már tudott allergia a családban, mert az oltás papírját általában csak utólag adják oda, ha egyáltalán odaadják.
  • Ha a baba lázas, beteg. Ilyenkor az oltást a gyógyulás utánra szokták halasztani. Ha csak megfázott, azzal általában nem kell törődni, de szólj róla az orvosnak.
  • Ha a baba immunrendszert gyengítő gyógyszert szed.
  • Nem kaphatja meg terhes, és nem is szabad teherbe esni az oltás beadása után legalább három hónapig. Szoptatás alatt általában beadják, de ez csak a kismama döntése lehet.

A bárányhimlő elleni oltásnak is lehetnek mellékhatásai. Ezek: fájdalom és bőrpír, duzzanat, láz, bőrkiütés, nyelési nehézség, fejfájás, álmosság, hányás, viszketés. Ezek a reakciók általában később jelentkeznek, mint a többi védőoltásnál megszoktuk, a beadást követő 10-14. napon lehet rájuk számítani.

Ha már elkapta a baba

Néhány dologra nem árt odafigyelni, segíthet elkerülni a súlyosabb szövődmények kialakulását.

Ha viszket a bőr: a maradandó hegek elkerülése érdekében nem szabad bekenni krémmel, habbal, nem szabad borogatni sem hideg, sem meleg vízzel.

Amit esetleg alkalmazhatsz, az a mentolos hintőpor, azt is csak nagyon vékonyan. Határozottan állj ellen a több rétegű szórásnak, ahogy rázókeverék használatának is, mai álláspont szerint ártalmas.

Lehetőség szerint meg kell akadályozni az elvakarást: a baba körmét rövidre kell vágni, és ügyelni, hogy mindig tiszta legyen a keze, és a körme is. A törölköző legyen puha, ne dörzsöljön. Ez igaz a fejbőrre is, bár hajat mosni kell és lehet, csak óvatosan a fésüléssel.

Fürdés helyett akár napi többszöri zuhanyozást javasolnak, hogy a hólyagos bőr ne ázzon, az is árt. Tisztán tartani viszont szükséges, ehhez fertőtlenítő szappan és víz a legideálisabb. Túlzott melegre semmi szükség.

Levegőre is szabad menni, ha nagyon muszáj, de nem ajánlott. Ennek okai, hogy fertőző, és másokat nem illendő kitenni a veszélynek, gyorsabban is gyógyul otthon, és idegen környezetben könnyebben összeszedhet más fertőzést is.

Addig kell erre figyelni, amíg a pörkösödés megindul, az már nem tartalmaz élő kórokozót. Gyógyultnak a pörkök leválása után tekinthető.


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!