Lepkehimlő – amit tudnod kell róla

A legtöbb ember simán átvészeli a lepkehimlőt anélkül, hogy tudna róla. Csak néhányuknál jönnek elő a tipikus kiütések. Okozója a parvovírus B19 igazán csak a terhes nők (és a magzat) számára veszélyes (és az immunhiányos betegekre). Vérvizsgálattal kideríthető, hogy egy kismama szervezetében megtalálhatóak-e a parvo B19 ellenanyagok.

Oltás egyelőre nincs, a védekezésnek erre a formájára még várni kell. Aki egyszer megfertőződött, az viszont szerencsére egyben életre szóló védettséget is szerzett.

Van jó pár érdekes neve a betegségnek, ilyen az eritema infekciózum (vagy hivatalosan erythema infectiosum), pillangóvírus, lepkehimlő, ötödik betegség. Angol nyelvterületen pedig slapped cheek syndrome, slapped face, vagy fifth disease-ként találkozhatsz vele.

Tudom, hogy nem ez a legfontosabb kérdés vele kapcsolatban, de én érdekesnek találom, hogy miért ötödik betegség a neve. Azért, mert a gyerekkori kiütéssel járó betegségek listájában az ötödik helyen áll a kanyaró, skarlát, rózsahimlő, Dukes kór után, a hatodik pedig a háromnapos láz.

A betegség kórokozóját véletlenül fedezték fel 1974-ben, amikor virológusok donoroktól származó vért vizsgáltak. A B19 mintában találtak a kutatók egy egészen kicsi vírust, amely az állatoktól ismert parvovírusokra hasonlított, így lett a neve Parvovírus B19. A lepkehimlő okozójaként azonban csak 1983-ban azonosították.


A parvovírus B 19 a maga 18-26 nm átmérőjével a legkisebb emberi patogén vírus (a parvum latinul kicsit jelent). A kórokozó elsősorban cseppfertőzés (köhögés, tüsszentés) útján terjed.

Ritkábban, de előfordulhat a fertőzött emberekkel való közvetlen érintkezés (kézfogás, érintés is elég) útján való terjedése is, esetleg közösen használt edények, evőeszközök, rossz higiénés szokások (kézmosás hiánya) miatt, vagy transzfúzió során. A kismamák a vírust a méhlepényen keresztül átadhatják a magzatuknak.

A vírus az egész világon elterjedt, a lakosság kb 80 százaléka átesik ezen a betegségen. Három vagy négy évenként késő télen vagy kora tavasszal kisebb járványok fordulnak elő, amelyekben elsősorban az 5-15 év közötti gyerekek betegszenek meg.

Egy egészséges gyermek szervezete ellenanyagot termel a vírus ellen, ezért enyhe fokú átmeneti vérszegénységen kívül egyéb problémával nem jár. Nagyon ritkán tüdőgyulladást, illetve agyvelőgyulladást okozhat.

A betegséget azonban néha egyáltalán nem ismerik fel, így a gyerekeknek esetleg nincsenek jellemző tüneteik, a vírust mégis hordozzák, tehát fertőzésveszélyt is jelentenek. Bár a lepkehimlő tipikus gyerekbetegségnek számít, felnőttek, kisgyermekes szülők, és a gyermekekkel foglalkozó személyek is megfertőződhetnek.

A fertőzés egész életen át tartó immunitást ad. A lappangási ideje 4-14 nap között van, és ebben az időszakban, vagyis már egy héttel a kiütés megjelenése előtt a legnagyobb a fertőzőképessége, azaz átadható. Mihelyt a kiütések megjelennek, a fertőzés veszélye elmúlik.

A lepkehimlő többnyire tünetmentes

Noha a felnőttek több mint a fele immunis már a Parvovírus B19-re, mégsem emlékeznek rá, hogy lepkehimlőjük volt. A legtöbb esetben a fertőzés ugyanis tünetmentes.

Néhány fertőzött embernél influenzaszerű tünetek alakulnak ki, de nem jelennek meg a lepkehimlőre jellegzetes kiütések. Ez csak kb. 20 százalékuknál fordul elő. A tünetmentes lappangási időt rövid, 1-2 napos hőemelkedés, láz, hurutos tünetek, ízületi panaszok és izomfájdalom, fejfájás követheti.

A kiütések az arcon jönnek elő, nagy piros foltokkal kezdődik, a szájnál és orrnál a részek kimaradnak ebből, így a formája pillangóra hasonlít. Ezért nevezik pillangóvírusnak, lepkehimlőnek. Néhány nap múlva a kiütés tovább terjed, és megjelenik a felkaron, combon is.

A foltok egy idő után középen elhalványulnak, így jön létre a tipikus gyűrűs, vagy koszorúszerű megjelenés. A kiütés bizonyos esetekben okozhat viszketést, általában viszont nem viszket, 7-14 nap alatt elmúlik, de fizikai terhelés és egyéb behatások (izzadás, napsütés, forró víz) hatására kiújulhat.

Gyermekeknél a kiütést gyakran láz és rossz közérzet kíséri. Lányok és nők esetében gyakran fordulnak elő reumás ízületi panaszok. Az ízületi fájdalom önmagában két hét vagy hónap elteltével elmúlik, és nem okoz maradandó sérülést. Egyes esetekben a parvovírus B19 fertőzés egyetlen tünete az ízületi problémák megjelenése lehet.

A parvovírus B19 hatása a születendő gyermekre

Mivel a fogamzóképes korban lévő nők csak nagyjából fele immunis a kórokozóval szemben, a várandósok között gyakori a Parvovírus B19 fertőzés. Az esetek 30 százalékában a kórokozó a méhlepényen át eljut a magzathoz is.



Ez súlyos vérszegénységhez vezethet, amelynek szintén komoly következményei lehetnek. Ezek a szövődmények leginkább az első és második trimeszterben jelentkeznek, de még a harmadikban is előfordulhatnak.

Azoknál a kismamáknál, akik korábban nem estek át a parvovírus fertőzésen, 5% valószínűséggel lépnek fel olyan szövődmények, amelyek a magzatot is érinthetik, szerencsére a súlyos esetek (vetélés, halva születés, vérképzőszervi rendellenességek) nagyon ritkák.

Nagyon veszélyes tehát a várandós nők számára, akik nem immunisak a vírus ellen. Ezért amennyiben a gyerek lepkehimlőben szenved, feltétlenül tartsuk távol a kismamáktól, valamint az immunhiányos betegektől, mivel ez az egyébként ártalmatlan vírus számukra életveszélyes is lehet.
Lepkehimlő - amit tudnod kell róla

Nincs specifikus kezelés

Specifikus antivirális kezelés nem létezik. A kísérő tünetek ellen, mint a láz vagy az ízületi fájdalmak, a fájdalomcsillapítók, lázcsillapítók, viszketés elleni szerek segíthetnek. Megelőző intézkedések sem igazán vannak, oltás ellene egyelőre nincs, és az immunoglobulinokkal végzett passzív immunizálás sikere is megkérdőjelezhető.

Egyedül a gondos és alapos kézmosás jelenleg az egyetlen, ami megakadályoztatja a vírus terjedését. A betegek elszigetelésének sok értelme nincs, mivel akiknél a tipikus kiütések láthatóak, azok már nem fertőznek. A kiütéses gyermekek ezért visszatérhetnek az iskolába vagy az óvodába.

Bár a lepkehimlő egy igen gyakori, legtöbbször ártalmatlan kiütéssel járó vírusfertőzés, orvoshoz vinni mégis érdemes és szükséges is a gyereket.

Források:

CDC-Factsheet »Parvovirus B19 (Fifth Disease)«
CDC-Factsheet »Parvovirus B19 Infection and Pregnancy«
PZ: Robert-Koch-Institut »Stellungnahme des Arbeitskreises Blut Parvovirus B19«
Kinder- & Jugendärzte im Netz


Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!