Láz és lázgörcs – 5 tévhit

Elméletileg már tisztában vagyunk egy ideje a ténnyel, hogy a láz egy tünet, amely a gyermek fertőzéses betegségére kívánja felhívni a figyelmet. Van az a helyzet, amikor lázcsillapításra van szükség, de gyakran nincs, pánikolni pedig egyáltalán nem szükséges.

Az elmúlt években már beszivárgott a köztudatba, mégis nagyon nehéz átállni, tudomásul venni, elhinni és aszerint cselekedni, hogy a láz nem maga az ellenség. Hosszú idő gyakorlata szerint mindenki tudatába beégett, hogy láz esetén lázcsillapító kell, mielőtt nagyobb bajt okoz.

De már tudjuk, hogy erre nincs (feltétlenül) szükség. Mégis vannak tévhitek, amelyek még mindig rendületlenül tartják magukat.

Láz és lázgörcs - tévhitek
1.) Maradandó károsodás – A láz vagy a lázgörcs nem okoz maradandó károsodást, sem az agyban, sem a szívben, sem más szervekben.

A láz és a lázgörcs azt jelzi, hogy a szervezet éppen harcban áll bizonyos kórokozókkal, és nagyon is nyerni szeretne. Természetesen a lázat szabad és lehet csillapítani, de nem azért, mert a gyerek lázas, hanem azért, mert a gyerek nem érzi jól magát, nyűgös, sír, elesett.



2.) Bizonyos fok fölött kell lázcsillapítót adni – ez régen valóban így volt, a tudomány mai állása szerint azonban tök mindegy, hogy 38 és fél vagy 40 fok feletti lázról van szó, biológiai szempontból különbség nincs. Van olyan gyerek és felnőtt is, aki előbbinél kidől, máskor vagy másik gyerek meg 40 fokos lázzal is vígan elvan. Nem vagyunk egyformák. (Az egészen kicsi babák esetén más a helyzet, tessék felhívni az orvost.)

3.) A lázgörcs a magas láz miatt van – a mai álláspont szerint ez egyáltalán nem igaz, sokkal inkább a lázat magát okozó betegséget kell okolni a lázgörcs esetleges kialakulásáért. Ahogy a magas láz, úgy a lázgörcs sem okoz agykárosodást, vagy szívbetegséget, vagy más egyéb maradandó károsodást a szervezetben.

4.) A lázgörcsöt nem lehet lázcsillapító adagolásával megelőzni. Az viszont fontos, hogy ha előfordul, akkor orvoshoz kell vinni vizsgálatra a gyereket.

5.) A hűtőfürdő és a priznic majd segít – ha kínzást szeretnél, akkor mindenképp. Az én gyerekkoromban ez még rendszeres eljárás volt, és nem éreztem jól magam tőlük a bőrömben. Ahogy a mai gyerekek se. Ha a gyerek rosszul van, akkor a legjobb segítség a lázcsillapító, nem pedig középkori kínzóeszközök bevetése. Ráadásul tényszerűen hiába hűtjük kívülről a testet, a hőközpontra nem hat, tartós eredményt nem várhatunk tőle.

Sajnos minden anya ismeri az érzést, hogy ott áll tehetetlenül a nagyon lázas gyerek ágya mellett, vagy ül és ringatja ölében a kicsit, és kábé beleőrül a tudatba, hogy nem igazán tud segíteni, hiába venné magára szíve szerint akár dupla olyan magasan a gyerek lázát.

A teendő, hogy figyeljük a gyereket. Ha rossz a közérzete, jöhet a lázcsillapító, ha lázas ugyan, de vígan játszik, akkor nincs rá szükség. Ha viszont a lázon kívül egyéb tünetek is megjelennek, orvoshoz kell vele menni. Ilyen tünetek a következők:

  • kötött a tarkója – azonnal irány az orvos!
  • nem iszik
  • aluszékony
  • a lázcsillapító beadása ellenére rosszul érzi magát
  • fáj a hasa
  • kiütései vannak.



Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!