Gyakori tapasztalat, hogy a baba jól néz ki, egészségesnek tűnik, nem esedékes semmilyen szűrővizsgálat éppen, és a látottak / hallottak alapján a gyermekorvos egészségesnek nyilvánítja. A friss anya nem tudja, mit kellene látnia, nem is mondja neki senki, hogy bizonyos esetekben szólni kell.

Amire a legtöbb figyelmet fordítják, azok a méretek, hosszú ideig rendszeresen mérik a baba súlyát és hosszát is. Ha nincs extra körülmény, ezzel nem nagyon kell foglalkoznod, mert ha nem megfelelő ütemű a növekedés, úgyis szólnak.

Ha ez elő is fordul, a szívroham előtt végig kell gondolni, hogy mekkora súllyal / hosszal született a baba, a családtagok általában kicsik és vékonyak esetleg, és minden egyéb elképzelhető „enyhítő körülményt”. Ezzel nem azt mondom, hogy az orvosnak nincs igaza, hanem hogy beszéld meg vele ezeket is.

Szólnod kell viszont, ha:

1.) Pelenkázáskor, fürdetéskor, babamasszázs alkalmával azt veszed észre, hogy a lábait nem egyformán tudod mozgatni, az egyiket nehezebb, recseg-ropog, esetleg a lábai nem egyforma hosszúak, nem egyformán vannak a redők. Ha a testtartása nem szimmetrikus, ha gyakran feszít, vagy épp ellenkezőleg, a várható reflexeket nem mutatja. Az orvos folyamatosan ellenőrzi a baba hasát, hogy mennyire puha, telt, tömött, fáj-e érintésre. A pontos részleteket neked nem kell tudni, csak azt vedd észre, ha változik.



2.) A szemek „kalandozása” normális, hiszen még nem tud két szemmel egyszerre látni. Ha az egyik szeme viszont folyamatosan egy irányba (pl. befelé) mered, akkor természetesen szólj róla. Messzire még nem lát jól, de a mozgást, arcokat, színeket látja, és ezt te észre fogod venni.

3.) Figyeld, hogy hall-e, reagál-e a hangodra. Ezt akkor is tudnia kell, ha épp nem egymás szemébe néztek, hanem egyik oldalon leejtesz egy kulcscsomót. A babákat vizsgálják a kórházban, de az fizikai vizsgálat egy kicsi műszerrel, és azt mondja meg, hogy a füle szerkezetileg képes-e hallani. Ha a vizsgálat először nem sikeres, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy baj van, esetleg csak annyit, hogy nem sikerült jól elvégezni, mert pl. a baba ficánkolt. Ilyenkor visszarendelik akár többször is, amíg mindkét fülből rendben visszaérkezik a jel.

Az otthoni figyelés ennél többet jelent, mert neked nincs műszered, hogy megállapíthasd, tényleg hall-e, és mennyit hall, mindkét fülére-e vagy csak az egyikre. A halláscsökkenés alattomos, mert később is kialakulhat, ezért folyamatosan figyelni kell rá.

Ezzel egyidejűleg figyelheted, hogy ad-e valamilyen hangot, leginkább torokhangot, gurgulázót, bármilyet. Verset még nem kell mondania, de legyen valamilyen hangja.



Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!