Levegőzés hidegben – Mínusz 5 fok alatt ne vigyem ki a babát?

A saját tapasztalat a témában:

Amikor a lányom született, azaz közel 10 éve, az első gyerekorvosunk 6 hetes koráig azt tanácsolta, ne menjünk sétálni. A lányom júniusban született, szó sem volt mínuszokról. Mire eljutottunk az elős mínuszokig, tehát 6 hónapos korára, az volt az utasítás, hogy -5 fok alatt eszembe se jusson hidegben való levegőzéssel veszélyeztetni a gyereket, mert különben…

Azóta fordult a világ. Nem csak velem, de az ajánlások tekinetetében is. Azt mondanám, szerencsére.

A fiam egy másik országban született, még ha nem is északon, és bár szintén júniusban, de 24 órás korában minket leküldtek egy kölcsön babakocsival a kórház udvarára sétálni. Ezután pedig az utasítás úgy szólt, hogy legalább napi egy altatást a szabadban oldjak meg, sétáljak, vagy amit akarok, csak legyünk kint. Télen is. -17 fokban is.

Hát innen szép nyerni, hogy mit is csináljon az ember lánya 🙂


Hivatalos ajánlások – vannak egyáltalán?

Ahogy keresgél az ember hivatalos ajánlásokat a hidegben való levegőzés témájában, rá kell döbbenni, hogy nincsenek éles kontúrral rendelkező szakmai irányelvek, hogy mikor kell, mikor szabad, és mikor tilos kimenni a babával és hosszabb időt kint tölteni vele. Ami van, az is országonként, orvosonként, szokásonként eltérő.

Édesanyaként mi nem tudjuk, hogy az orvos mire támaszkodik, amikor javasol, tanácsol, vagy tilt, tanulmányt idéz vagy saját véleményt ad át, nem tudjuk, az ő szemében hol a határ az elfogadható és a veszélyeztetés között. Mi pedig tekergünk a javaslatok útvesztőjében, és arra hallgatunk, amelyik a legjobban passzol a szerintünk helyeshez.

Ha innen nézem, akkor szerencsésnek érzem magunkat, hogy a leghidegebb tél, amit gyerekkel átéltem az -17 fok volt, és összesen egyszer fordult elő. Ahol viszont hidegebb van, egyszerűen máshoz vannak szokva, és simán kiviszik a kicsiket a számunkra elképzelhetetlen időben is.

Nálunk Magyarországon az a szokás, az általános javaslat, orvostól, védőnőtől egyaránt, hogy -5 fok alatt ne vigyük ki a babákat. Ez azért változóban van, de még mindig ez a leginkább elterjedt. Pedig kezdenek megjelenni a más nézetet képviselők hangjai, akik magyarként északon szültek, és teljesen más szoksárendszerrel találták szembe magukat. Például olyannal, ahol a babák -15 fokig vagy akár annál hidegebb időben is kint lehetnek, alhatnak, nagyobbak játszhatnak.

Levegőzés hidegben

Tanácsok levegőzéshez hidegben – Mire figyelj?

1.) Időjárás. Nem csak az számít, hogy mennyit mutat a hőmérő, hanem fontos, hogy fúj-e a szél, mennyire párás a levegő, van-e köd. Szélben hidegebbnek érezzük ugyanazt a hőmérsékletet, amit szél nélkül simán elviselünk. Ha úgy döntünk, hogy a szél ellenére is kimerészkedünk, akkor jobban kell az öltöztetéskor figyelni, a babakocsit szélvédetté tenni, esetleg olyan helyre menni, ahol nem süvít át rajtunk a szél.

Ködös, párás időben is ki lehet menni, ha muszáj, de figyelembe kell venni, hogy ez az időjárás kedvez a légszenyezettségnek, ezért tisztább levegőjű, forgalomtól távolabb eső utat válasszunk.

2.) Öltöztetés. Rétegesen, több vékony réteggel, minél több a réteg, annál jobb a hőszigetelés. Egy egészen fiatal babának a hőháztartása még nem olyan fejlett, mint egy egy nagyobbnak, ezért hidegben hamarabb hűl ki. A baba bőre raádásul még érzékeny, ezért nem mindegy, milyen anyaggal érintkezik. A legjobb választás a pamut, és a felette levő rétegek már lehetnek másmilyenek. A ruhák ne legyenek semmiképpen se szűkek, ez több egymásra húzott egyforma méretű réteg esetén előfordulhat, el kell kerülni.

Alapesetben mindannyian magunkból indulunk ki, hogy mennyire vagyunk fázósak, vagy mennyire bírjuk jól a hideget, de a baba nem mi vagyunk. Ezért folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem fázik-e vagy épp nincs-e melege. Ennek megítéléséhez a keze vagy arca megérintése nem megfelelő, a babáknak mindig a tarkóját, nyakát simítjuk meg. Ha ott hidegebbnek érezzük, kellhet még egy réteg takaró. Ehhez jól jöhet, ha előre felkészülünk, és viszünk még magunkkal plusz rétegeket.

3.) Hordozóeszköz. Lehet hordozó, babakocsi, kinek mi a kényelmes. Mindkettő esetben a baba hőérzetére kell figyelni. Hordozóban a mi testünk melegéből is kap, viszont a lábai nem úgy érnek hozzánk, azokra jobban kell figyelni. Babakocsiban a babakocsi és a baba közé jól jöhet egy plusz takaró. Hordozóban mindenképp, de babakocsiban is figyelni kell arra, hogy az orrát és száját ne takarjuk el, a hideg nem árt úgy, mintha nem kapna levegőt…

4.) Krém. Jól jöhet a hidegben egy zsíros krém, az arcára, akár a kezére, a szája köré, ez megakadályozza, vagy legalábbis enyhíti a kipirosodást, irritációt. Van kifejezetten erre a célra kapható krém, szélben, hidegban nagyon ajánlott.

Mikortól ajánlott a levegőzés hidegben?

Egy nyári baba ugye már elég fejlett, mire a téli hideg eljön, de egy téli babánál sem kell hosszú heteket vagy hónapokat várni a sétával. Nézzük meg az időjárást, ha nagyon hideg van, ködös, párás, akkor várjunk még, de tiszta időben, 0 fok körül nyugodtan ki lehet menni.

Fontos a fokozatosság, nem kell azonnal több órás levegőzésre menni, a benti szellőztetés megszokása után megfelelő mennyiségű ruhában azonban már 2-3 hetes korában elkezdhetjük a hozzászoktatást, kezedetben 10-20 perccel. Ha a baba idősebb, lehet néhány fokkal hidegebb is, nyugodtan ki lehet menni.




Már aki akar, tud, helyesnek érzi. Mert egyáltalán nem kötelező. És ebbe a világon senki sem szólhat bele.


Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!