Piszénpisze.hu  »   Csecsemő- és gyermekgondozás  »   Babasírás: Anya, fáj a hasam!

Hozzászólások

Babasírás: Anya, fáj a hasam! — 8 hozzászólás

  1. Szia!

    Szeretném megkérdezni, hogy szerinted mit csináljak?
    Az enyém most 15 napos. Szopizik. A gyerekorvos szerint nagyon szép, egészséges baba, elég kell neki legyen a 3 óránkénti evés. Próbálom is tartani.
    Napközben van, hogy szopi közben bealszik, vagy böfiztetés közben. Utána rajtam alszik, mint a bunda. Leteszem az ágyába (csak kell wc-znem, ennem, stb.), kis idő múlva megébred és képes a köv. evésig sirni 🙁
    Tápszert nem feltétlen kap (ha nyugodt tudok maradni, eleget iszom, stb.). Teát nem kapott (bár egyre többen mondják…gondoltam a Mecsek teára).
    Amikor sir, próbálom: felveszem hátsimi, körkörös pocaksimi, böfiztetés, zenélő felhúzása, cumi, hasra-oldalra-hátra fektetés, dumálás… Eredmény: semmi.

    Mit tehetek még?? Ha ezeket megpróbáltam, hagyjam sirni?? (Nem fog csalódni bennem, a világban? Ilyeneket olvastam össze.)
    Most épp evett (90-et), rajtam alszik…..egyelőre csend van… De igy még inni se tudok!
    Böfi után le kéne raknom az ágyába (hogy tudja az az alvás helye?)?? (Akkor jön a sirás.)
    Azt olvastam, hogy a hasfájósság 3-4 hósan múlik el… Addig próba-cseresznye, ha nem használ, akkor sirás hallgatás??

    Köszönöm, ha válaszolsz!!
    Adri

    • Szia!
      Hát nem vagy könnyű helyzetben. A babák nem egyformák, nem is működnek egyformán. Némelyiknek elég a három óra, a másiknak nem, akármilyen szép és egészséges baba. Anyatejjel nem tudod túletetni.
      Az enyém is állandóan rajtam lógott, inkább a közelség kellett, nem feltétlenül volt éhes vagy szomjas. A szopizás lelki dolog is, nem kizárólag táplálkozási. Nálunk a lakás minden pontján volt vagy üveg vagy pohár innivalóval, ugyanazért, amit te is írsz. Idővel pedig meg fogsz tanulni majdnem mindent egy kézzel csinálni.
      Én a magam részéről nem hagynám sírni, de ez is mindenkinél egyéni döntés és látásmód. Én úgy éreztem akkor (a mai napig is, 5 éves), hogy az én “dolgom” ő, bármit is jelentsen ez. Ebbe viszont az is beletartozik, hogy nekem “normálisnak” kell lennem, miatta is 🙂 tehát kell a pihenés, más segítsége, ha van. A lényeg, hogy menj az ösztönöd után. Nem fog cserben hagyni.

  2. Már itthon is vagyunk a kórházból, a lányom nem bírta kivárni az előírt születési időpontot 🙂 pont ezt a tekergő, nyöszörgő testtartást vette fel éjszaka. A lányomnál egyelőre segített a ringatás, simogatás és a mellkasomra helyezés.

  3. Jó-jó, büfiztetés közben simogatom a hátát, de a maradék egy kezemmel a fejét vagy a fenekét tartsam? Ez egy óriási probléma. Az én kis kéthónapos lánykám születése első pillanatától makacsul akarja tartani a kis fejét, de ez csak 5-20 másodpercekre sikerül, aztán lefejel bennünket, mert persze kézben csak úgy hajlandó lenni, ha lát is valamit, és kitolja magát. Szóval három kéz kellene ehhez a művelethez, így fele-fele arányban nem jön össze csak úgy, hogy felvesszük, ha jelez, és akkor sec-perc alatt kint van. 🙁

    • Hát igen, a te babádra sem igaz minden, ami a többségre igen. Amíg a pocakfájós időszak komoly probléma, addig általában nem tudják tartani a fejüket. Az enyém meg nem szerette, ha a hátát “piszkálom”, tehát én meg nem simogattam, inkább csak ringattam, meg rugóztam vele fel-le. Talán próbáld meg, hogy kihagyod a hátát, aztán ha már a válladra ejti a fejét, még mindig simogathatod. Kitartás!

Vélemény, hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..