A fitymaszűkület és a letapadás 2 különböző helyzet

Szülőnek, laikusnak könnyen összekeverhető, de két egymástól elkülönítendő állapotról van szó. A letapadásról érdemes tudni, hogy teljesen normális, annyira, hogy minden kisfiú így születik. Ennek oka, a fiúk nemi szervének fejlődése még nem fejeződött be a születés pillanatában, hanem tovább tart. A fitymaszűkületnél a fityma valóban szűk, a makk nem fér át rajta.

Az elmúlt évtizedekben általánosan elfogadott gyakorlattá vált, hogy amennyiben a letapadás (élettani fitymaszűkület) magától nem oldódik 3 éves korig, akkor orvosi beavatkozással kell megszüntetni. Holott maga a közlemény is, amelyben az ehhez a gyakorlathoz szükséges adatokat közzétették, azt hangsúlyozta, hogy az erőszakos szétválasztás vérzést és fertőzést okozhat, ezért nem javasolt.

(Douglas Garidner: The Fate of the Foreskin: A Study of Circumcision, 1949, British Medical Journal)

Az azóta eltelt évtizedekben több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a letapadás még kamaszkorban is előfordulhat (5-10 százalékban), és nincs kóros következménye. Ennek alapján a nemzetközi ajánlások ritkán javasolnak orvosi beavatkozást, műtétet pedig csak végső esetben.

Marad a konzervatívabb vonal, a várás, a finoman elvégzett fitymatorna, és az sem korábban 2-3 éves kornál. Mindegy, hogy a szülő vagy orvos húzza hátra túl korán és túl erősen a fityma bőrét, könnyen okozhat a művelettel mikrosérüléseket, berepedéseket, amelyeknek következménye hegesedés.


Ez végül önmagától nehezen oldódó, vagy oldódni egyáltalán nem képes fitymaszűkületet okozhat, amelynek a vége műtét, amely esetleg körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lett volna. Ráadásul az egész egy traumatikus élmény a kicsinek.

Letapadás

A fityma születéskor egy szövetet, egy szervet alkot az alatta elhelyezkedő makkal, össze vannak nőve. A fityma elválása a makktól a születéskor kezdődik. Ez az elválás egy természetes folyamat, melynek az üteme változó, és leggyakrabban nem is fejeződik be a kisgyermekkor végére.  

Újszülött korban egész kis arányban (kb. 4 százalék) húzható hátra a fityma, de az ovisok közel háromnegyedénél is tapasztalható letapadás. És ez nem számít kórosnak, nem igényel semmi extra kezelést. Elegendő hetente két-három alkalommal fürdetés alkalmával óvatosan a nemi szervet megtisztítani. Az első pár hétben amúgy is ajánlott az irritáló babafürdetők kerülése, jobb a sima vízzel történő mosdatás.

A kisfiúk fitymáját fél éves kor alatt nem szabad hátrahúzni. Felesleges, és fájdalmat okoz, és a berepedés veszélye nagyon nagy. A peluscserék alkalmával, fürdéskor lehet óvatosan tornáztatni, de még sokkal jobb nem tenni semmit, mert az esetek hatalmas részében ez az állapot önmagától is megszűnik.

Az élettani összetapadás, letapadás jelentése tehát csak annyi, hogy a fityma (más néven előbőr) belső lemeze még nem vált el a makktól. De el fog, saját magától. Nem szűkület, mégis gyakran kérik szülők, vagy kapják utasításba orvostól, védőnőtől, hogy ezt az egyébként normális állapotot valahogy oldani kell.

Pedig ezt a letapadást nem kell oldani, mivel természetes, meg is fog oldódni természetes úton, erőszakos beavatkozás nélkül. A beavatkozás ellenben hosszabb ideig (több napig) tartó, és teljesen elkerülhető, felesleges fájdalmat okoz a kicsiknek.

Minden kisfiúnál más és más időpontban kezdődik a leválasztódás, mégpedig sejtszinten. Hogy pontosan mikor történik, vagy kellene történnie, azt nem lehet megmondani, és értelme sincs találgatni. Van, akinél pár hónap, másnál néhány év. Nincs jelentősége, meddig tart. A lényeg, hogy az összetapadás meg fog oldódni magától.

Dr. med. Hans-Werner Knüppel gyermekorvos (a miénk) tanácsa alapján, amikor a kisfiúk elérik a 2 vagy 3 éves kort, pisiléskor hátrahúzhatják a bőrt (ők, maguknak), és ez segíteni fog anélkül, hogy berepedést okozna. Ez amolyan tornaféle.

A fitymatornánál alapvető szabály, hogy erőltetni nem szabad. Az előbőrt csakis addig szabad hátrahúzni, amíg a letapadástól lehetséges, hogy elkerüljük a berepedéseket, az azok heggel történő gyógyulását. A hátrahúzott fitymát nagyjából egy percig jó lenne úgy tartani, majd visszaengedni eredeti helyére, és ezt naponta többször megismételni, akár 3 hónapon keresztül. Ehhez javasolhat az orvos krémet, akár a tornáztatás megkezdése előtti időszakra is.

Az élettani letapadás a legtöbb fiúnál 14-16 éves korra magától megoldódik.

Fitymaszűkület vagy letapadás

Fitymaszűkület

Ami valóban problémás helyzet, az a fitymaszűkület. Ez azt jelenti, hogy a makk nem fér át a fitymán, amely körkörösen beszűkült, lehet heges, vagy gyulladt, és emiatt mozdíthatatlan. Hogy erről van-e szó, azt orvosnak kell eldöntenie, ellátnia pedig gyermeksebésznek.

De ebben az esetben sem kell csinálni semmit, legalábbis nem javasolt csak úgy hátrahúzni az előbőrt, az ugyanis ettől könnyen berepedhet. Ha bereped, az tovább ront a helyzeten, miután hegesen gyógyul, rugalmatlan és merevebb lesz, még inkább szűkül.

A fitymaszűkületet okozhatja egy ilyen seb, esetleg gyulladás, de lehet veleszületett állapot is. Akármelyik is a helyzet, a fitymaszűkületet megoldani orvos tudja. 3 éves kor után, ha látta a kicsit gyermekorvos, gyermeksebész, akkor a konzultáció alkalmával javasolhat kenőcsös kezelést. A műtét a legvégső megoldás.




Fitymatorna javasolt abban az esetben, ha a gyereket zavarja a fitymaszűkülete, fájdalmat okoz az erekció. Ilyenkor az orvos javasolhat a fitymatorna mellé krémet kiegészítésként. Így a műtét nagy valószínűséggel elkerülhető lesz.

A fitymaszűkület és a letapadás tehát két különböző helyzet. Hogy melyikről van szó pontosan, azt orvosnak kell megállapítania, ezért mindenképpen el kell vinni a kisfiút szakemberhez. Ő fogja tudni kizárólag megmondani, hogy az adott esetben mivel lehet próbálkozni, és mit nem szabad semmiképp sem csinálni.

Forrás: PZ, Uni Wüzrburg, Deximed



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!