Gyakran találkozom cikkekkel (én is írtam párat, bevallom), amelyek olvasása közben vitatkozni szeretnék. Hogy nincs egyetlen igazság, máshogy is lehet, és lehet úgy is jó. Ez általában azokra a cikkekre igaz, amelyekben arról van szó, hogy a nagykönyv szerint milyen egy terhesség, milyen egy baba, hogy fejlődik, milyen vizsgálati eredményekkel mire lehet számítani.

Ugyanis egy csomó mindenre van ellenpélda, nem is egy, és gyakran bosszant, amikor fekete-fehérként ábrázolnak egy helyzetet. Persze, hiszen nincs hely, idő egy minden lehetőséget felvonultató és bemutató cikkre minden témában.

De azért jó tudni, hogy egy egy 9/10-es Apgar sem garancia semmire (ez mondjuk nem jó, de van sajnos ilyen is), ahogy egy kevesebb pontot kapott baba is hagyhatja el 3 nap után egészségesen a kórházat. Az első példa a lányom, aki 10 perccel a 9/10-es Apgarja után heteket töltött lélegeztetőn, a másik pedig a fiam, aki péntek reggel született, és hétfőn délben otthon voltam vele.

Ugyanígy vannak példák a terhességem időszakából is. Ilyen a túl kevés vagy túl sok magzatvíz példája. Nekem túl kevés volt, 3,5 cm, a szobatársamnak túl sok volt, és mindketten végül egészséges gyerekeket nevelünk.


De ilyen még a fogzás, hogy milyen sorrendben jönnek a fogak, milyen tempóban hízik és nő, mennyit szopik, az anyatejes babának hányszor van kakis pelusa egy héten, és sorohatnám. Szinte minden területen lehet példát és ellenpéldát is találni a nagykönyvre, az átlagra anélkül, hogy a baba fejlődésével vagy a terhességgel valami probléma lenne.

Tehát az, hogy valamiben eltér a nagykönyv adataitól, nem jelenti azt automatikusan, hogy baj van. Azt jelenti csupán, hogy más, másképp fejlődik, mint az átlag. Kiindulási alapnak jó a nagykönyv, de minden egyes esetben az egyedet kell nézni, az előzményeket, a felmenőket, a genetikát, környezetet, egy csomó eltérésre adhat magyarázatot anélkül, hogy aggódni kellene.

A nagykönyv kiindulási alapnak jó

Igen, tudom, hogy nem véletlenül van a nagykönyv, hogy nem véletlenül vannak a határszámok, amik között még egy érték normálisnak számít, alatta vagy felette kórosnak, tudom, hogy elsősorban nem ijesztgetés a cél, hanem az esetleges baj orvoslása, mégis gyakran érzem, hogy a nagy rohanásban mindenre és mindenkire megpróbálják ugyanazt a kabátot ráerőltetni.

Ha van egy elhivatott nőgyógyász, védőnő, gyerekorvos, akik sokat láttak és tapasztaltak, nem rémisztgetni akarnak, nem csak a bemagolt adatokat nézik, hanem az adatok mögött a sok lehetséges változatot, a gyönyörű egyediséget, akkor talán néhányunknak kicsit könnyebb lesz az amúgy nem mindig egyszerű időszak.



Szólj hozzá!

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Don`t copy text!