Ortopédiai ellenőrzés: sine morbo

Az ortopédia ellenőrzés nem egy kötelező, vagy általános vizsgálat. Néha javasolják a gyermekorvosok, néha nem, de ha nem látszik valami rendellenes a gyermek lábán, akkor inkább kihagyják. Mert minek piszkálni a kicsit egy felesleges (?) vizsgálattal, amikor szemmel láthatóan jól van?

Az ortopédián dolgozó orvosok pedig (általában) örülnek egy gondos anyukának, és jó érzéssel nyugtatják meg. Azt pedig azért ismerjük el: örömmel tölt el egy papír arról, hogy  gyermek tökéletes és jól fejlődik. 🙂

Mi ez az ortopédiai ellenőrzés?

Az ortopédiai ellenőrzés gy egyszerű rutin “ránézés”, amit 1 és 3 éves kor között szoktak javasolni, leginkább 2 éves kor körül. Nem kötődik konkrét dátumhoz vagy időponthoz, és nem szűrnek vele direktben semmit. Ez egy lehetőség, ami ingyenes, és egy dologra jó: szakember állapítja meg, hogy a gyermek lábai (és izmai) jól fejlődnek-e, hogy az esetleg felmerülő aggódó kérdéseidre megnyugtató választ ad.

Aggódsz, hogy a bokája befelé dől? Hogy a talpa olyan “fura”?

Akkor mindenképpen használd ki a lehetőséget. Az egész roppant egyszerű, kell egy beutaló a háziorvostól, aki vagy megkérdezi, hogy miért akarod elvinni, vagy nem. Vagy megpróbál lebeszélni, vagy nem. Mindenesetre egy ortopédiai ellenőrzés vizsgálat összesen öt percig tart, a gyerek észre sem veszi, kapsz egy papírt, hogy két év múlva várnak ugyanitt.

De feltűnhet, hogy a gerince nem olyan, mint a többieké, hogy másképp teszi a lábait járás közben, hogy a cipője nem egyenletesen kopik, ha egyáltalán jó addig, hogy kopni kezdjen. 🙂 A talpa lehet lapos, lehet dundi az egész lába, meg egy csomó számodra furcsa jelenség. Ha úgy gondolod, élj az alkalommal.


Azt kijelenteni, hogy soha semmi baja nem lesz, hogy ezután is rendben fog fejlődni, természetesen nem tudják. Sok esetben most még nem látszik, hogy később lúdtalpa lesz, vagy bokasüllyedése.

Mégis felfedezhetnek néhány apróságot, amiből később baj lehet, és most néhány egyszerű tanácsot követve megelőzhető. Ilyen a ferde sarkú (supinált) cipő használata, a torna, mezítláb járás például.

Ortopédiai ellenőrzés: sine morbo

Mi történik egy ilyen ortopédiai ellenőrzésen?

Semmi rémisztő. Se a gyereknek, sem neked.  Egyszerűen le kell vetkőztetni pelusig, bugyiig, ki mit használ. Jobb helyeken van néhány játék, plüssállat, amivel a gyerek leköthető, és könnyen el lehet érni, hogy észrevétlenül mutassa meg, milyen szépen jár.

Elvisz a doktor néninek / bácsinak egy játékot, majd visszaviszi anyának. Közben észrevétlenül szemből és hátulról is megnézik a tartását, járását, izomzatát, az ízüzletek mozgását, gerincét, csípőjét.

Ma már talán mindenhol van műszeres vizsgálat is, ami csuda vicces, legalábbis gyermekszemmel. Olyan, mint egy mérleg, csak magasabb. Be kell kapcsolni, akkor világít, meg ábrák látszanak rajta, ahogy a kicsi rááll. Ebből viszont az orvos egy csomó fontos infóhoz jut kb. egy perc alatt. Még a játékot sem kell letenni közben.

Az ortopédiai ellenőrzés ennyi, már lehet is öltözni. A papír pedig igazán örömmel tölthet el, ha ilyesmit látsz rajta: Diagnózis (Dg.) sine morbo. Ez csupán annyit jelent, hogy semmi baja, nincs betegség, minden negatív.

Szerepel még rajta a járásnak az elemzése: szimmetrikus-e, az izomerő megtartását pontokkal is értékelni szokták, mint az Apgarnal (pl. 5/5). A műszerrel figyelik a testsúly megoszlását a lábak között, hogy milyen állapotban, helyzetben van a sarok és a lábfej, a talpak.

A javaslat általában ugyanaz: supinált cipő, hátul zárt sarokkal, sok járás mezítláb természetes talajon, esetleg lábtorna. Ezek nem azért vannak, mert baj van, hanem hogy ne legyen. Ez a jó hír öt percet bőven megér, ugye?



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!