Ez mindig érdekes, még akkor is, ha ésszel tudjuk, hogy nem egyformán fejlődnek, mindig vannak eltérések. Mégis érdekel, tudni akarjuk, felmérjük, összehasonlítjuk, büszkék vagyunk, aggódunk… anyák vagyunk. 🙂 Tehát: a második hónapról.

Kb. egy hónapos

korára sima a bőre, nem ráncos már, a körmei is szépen növekednek. A bőre még sokáig különleges ápolást igényel, egyelőre érzékenyen reagál a hőmérsékletváltozásra. Nyugodtan ki lehet vinni, ha egészséges, nincs erős szél, vagy kánikula. A tűző, közvetlen napot kerülni kell, és a ködös idő elmúltát is jobb megvárni.

A végtagjait még nem kinyújtva fekszik, a kezeit ökölbe szorítja, a fejét megfordítja hason fekve egyik oldalról a másikra. Van olyan baba, aki simán az oldalára fordul háton fekvésből, és van, aki meg nem. A fejét még nem képes egyedül megtartani. Egyelőre sokat alszik, de az alvások száma és az alvással töltött idő folyamatosan csökkenni fog.

Még nem tud rendesen fókuszálni, ezért a szemei néha aggodalommal tölthetnek el, de ez normális. A nem túl messze lévő tárgyakat próbálja követni a szemével. A látóterébe kerülő arcra mosolyog, ha lassan mozog, követi a mozdulatokat. Nagy élvezetet jelent a táplálkozás, ezért a teljesebb élményhez becsukja közben a szemét. Reagál a hangokra is, az ismerős hang irányába fordul, megnyugtatja.

Ha próbálkozol a vízbe tenni, hason tedd, arccal lefelé. Bátrabbak alá is meríthetik, a szemei nyitva lesznek, és működni fog a búvárreflexe, tehát nem fog levegőt venni a víz alatt.


Másfél hónaposan

már képes megtartani a kobakját néhány pillanatig, amikor ülésbe próbálod húzni. Ez csak teszt, amit nem kell gyakorolni, nem kell tudni, ha csak az orvos másképp nem utasít. Már képes összehangolni a szemeit, nem állnak folyamatosan összevissza, de még sokáig fog tartani, amíg nem fog bandzsítani sem.

Fejtét és szemeit a fény és az érdekességek felé fordítja, ha valami tetszik neki, azt egyértelműen képes jelezni. Rugdalózik, ficánkol, hangot ad ki. Szívesen “játszik” élénk színű, egyszerű játékokkal. Ha éhes, határozott sírással jelzi, követeli a “hammot”. Ha sír, könnyei is vannak.

Két hónaposan

mosolyog az arcokra, azokat nagyon érdekesnek találja még képen is. Elkezd játszani a kezeivel, ez fontos pillanat és lépcsőfok. Nézegeti, eldugja és újra örül neki, megkóstolja, rájön, hogy kettő is van. 🙂

Érdeklik a hangok, a zene, még a ricsaj is, amit a csörgő csap, ha megfelelő méretűt és súlyút sikerül beszerezni. Hason fekve kicsit emelgeti a fejét, de ha sokat kényszerítik erre, sírni fog. Nem minden baba képes ilyenkor még percekig megtartani a kobakját, ezért fontos megadni a lehetőséget a gyakorlásra, de nem szabad sokáig sírni hagyni.

Anya és ő egy személy, anya teste az ő teste is, így a cicit a saját tulajdonának tekinti. Már van rendszere, főleg, ha ebben segítséget is kapott, kialakul a napi ritmusa, mikor és mennyit alszik, mennyit van ébren, mikor eszik. A rutin, a napirend fontos, segíti őt eligazodni a világban.



Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Don`t copy text!